Jelenlegi hely

Tudomány

A növények ötödét kipusztulás fenyegeti a klímaváltozás és élőhelyük elvesztése miatt

London, 2016. május 10., kedd (MTI) - A klímaváltozás, élőhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti egy, a globális növényvilágról készült brit felmérés szerint.

A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer. Tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel - idézte a BBC News a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentését.
A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.
Kathy Willis professzor, a London délnyugati részén található világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás, a RBG Kew tudósa elmondta: "nagyon fontos, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban álnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetőek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak".
A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különböző néven, mivel előfordul, hogy különböző botanikusok, különböző időpontban más nevet adtak nekik.

Forrás: 
MTI

Magyarországra hoznák a "kozmikus fület" a gravitációs hullámok felfedezésén dolgozó magyar tudósok

Járai Judit, az MTI tudósítója jelenti: New York, 2016. április 23., szombat (MTI) - Az évszázad egyik tudományos világszenzációjában, a gravitációs hullámok februári felfedezésében részt vevő, és ezzel világhírűvé vált magyar tudósokkal találkozott ENSZ-béli programja végeztével Áder János köztársasági elnök péntek este New Yorkban. A szakemberek Magyarországon építenék fel az újabb nagy jelentőségű érzékelőt, a "kozmikus fület".

Késő estébe nyúló beszélgetés és élénk eszmecsere lett a találkozóból a Columbia Egyetemen, ahol az államfő a gravitációs hullámok felfedezésében részes, ezek létét bizonyító magyar tudósokkal, Márka Szabolccsal, Márka Zsuzsával és Bartos Imrével, valamint Haimann Zoltán asztrofizikussal találkozott. A tudósok bemutatták különleges laboratóriumukat, és részletesen beavatták az államfőt az einsteini gravitációs elméletet bizonyító kutatásaikba; abba, hogyan sikerült megmérniük a gravitációs hullámokat, mit jelentenek a fekete lyukak, hogyan születnek és hogyan "halnak meg", és mi a jelentőségük, miért érdemes kémlelni az univerzumot. Bartos Imre arról beszélt, hogy ez az eredmény csak a kezdet, eszköz a galaxisok rendszereinek további kutatásához, amely elvezethet a világegyetem s benne a Föld kialakulásának, létrejöttének megértéséhez, s talán még a jövő előrejelzéséhez is. Márka Zsuzsa, aki Márka Szabolcs felesége, elmesélte, hogyan készült a gravitációs hullámokat mérő detektor, amely javarészt az ő munkája.
Márka Szabolcs, a kutatócsoport vezetője, javaslatot is felvetett: Európában vetélkednek azért, hogy hol építsék meg a következő "kozmikus fület", vagyis azt az óriási műszert, amely méri az univerzumból érkező jeleket, köztük a gravitációs hullámokat. Márka úgy vélte, Magyarország is pályázhatna erre a kiemelt európai projektre.

Forrás: 
MTI

Egy közelben lévő törpegalaxist fedeztek fel a csillagászok

Budapest, 2016. április 19., kedd (MTI) - Egy négyszázezer fényévre, vagyis csillagászati léptékkel a közelben lévő törpegalaxist fedeztek fel a csillagászok.

A Cambridge-i Egyetem csillagászai az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében lévő VLT Survey Telescope - VLT Felmérő Teleszkóp (VST) távcsövével végzett felmérés adatainak elemzésével fedezték fel a törpegalaxist.
Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában elmondta, hogy a felfedezés ugyan nem áttörő jellegű, de segíti a Tejútrendszer katalogizálásának és megismerésének folyamatát.
Mint hozzátette, a Crater 2 jelzésű, vagyis a Crater (Serleg) csillagképben másodikként beazonosított törpegalaxis a Ferdinánd Magellán portugál felfedező által az 1520-as évek elején megkezdett felfedezéssorozat - Magellán-felhők - legújabb állomása.
A Tejútrendszerről úgy vélik, hogy kisebb galaktikus építőkockák összeolvadásával jött létre 10-12 milliárd évvel ezelőtt. Ezeknek az építőkockáknak a mai maradványai a törpegalaxisok, amelyeket nehéz észrevenni, mivel gyakorlatilag a Tejútrendszerünkhöz viszonylag közeli laza csillagfelhőkről van szó - magyarázta a szakember.

Forrás: 
MTI

"Új Rembrandt-képet" festett egy számítógép

London, 2016. április 7., csütörtök (MTI) - Új képet festett egy számítógép Rembrandt munkáinak alapos tanulmányozása után, majd a szakemberek háromdimenziós nyomtatással életre is keltették a művet, hogy az textúrájában is olajfestményt idézzen.

A The Next Rembrandt elnevezésű projekt munkatársai először digitálisan kiválasztottak egyes pontokat Rembrandt festményein, majd az adatokat összegyűjtve a számítógépek felfedeztek bizonyos mintázatokat abban, ahogy a holland mester például a szemeket megformálta portréin.
A szakemberek ezután olyan algoritmusokat dolgoztak ki, amelyek Rembrandt stílusát idézve tudnak új képeket készíteni. A számítógép azt a feladatot kapta, hogy egy arcszőrzetet viselő, fehér galléros fekete ruhába öltözött, kalapos, arccal jobbra forduló, 30-40 éves kaukázusi férfi portréját fesse meg - írta a BBC News.
Utolsó lépésként a szakemberek megvizsgálták Rembrandt munkáinak felszínét, hogy az egyes helyeken mennyi festéket használt a művész, majd háromdimenziós nyomtatási technológiával megalkották a képet, amely így textúrájában is egy olajfestményt idézett.

Forrás: 
MTI

Megtalálhatták Hannibál Alpokon átvezető útját

London, 2016. április 6., szerda (MTI) - Egy kutatócsoport úgy véli, megtalálta azt az útvonalat, amelyen az ókori pun hadvezér, Hannibál átkelt az Alpokon, hogy megtámadja Rómát.

A régészek a francia-olasz határ közelében fekvő hágón bukkantak olyan feltört talajrétegre, amelynek vizsgálatából kiderült, hogy Hannibál inváziójának idején bolygatták meg. Az Archaeometry folyóiratban közölt tanulmányuk szerint a feltört talaj gazdag volt a lótrágyából származó mikrobákban - ismertette a részleteket a BBC News.
Hannibál Kr. e. 3. századi hadjáratát az ókor legnagyobb szabású katonai manőverének tartják a történészek. A karthágói hadsereg parancsnokaként Kr. e. 218 és 201 között viselte a második háborút Róma ellen. A mai Tunézia területén egykor virágzó Karthágó Róma legnagyobb katonai ellensége volt azidőtájt.
Hannibál a második hadjáratban 30 ezer katonát, 15 ezer lovat és 37 elefántot vezetett át az Alpokon, hogy a szárazföld felől kerülve legyőzze Rómát. A zseniális stratégia egy sor győzelmet hozott a pun seregnek, de végül Kr. e. 202-ben Zamánál csatát veszettek Róma ellen.
A történészek régóta vitatkoznak azon, hogy milyen útvonalon jutott át Hannibál seregével az Alpokon, megingathatatlan régészeti bizonyítékot azonban nagyon nehéz találni erre a kérdésre. A friss tanulmány a francia-olasz határon fekvő, ókorban megbolygatott talajú hágót tartja az átkelés útvonalának. A nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy a hadvezér a háromezer méter magasra vezető Col de Traversette hágón haladt át.

Forrás: 
MTI

A titokzatos kilencedik bolygó lehet a felelős a Földön bekövetkező tömeges kihalásokért

Naprendszer

London, 2016. március 31., csütörtök (MTI) - A Naprendszer egyelőre csupán feltételezett kilencedik bolygója lehet a felelős a Földön nagyjából 27 millió évente bekövetkező tömeges kihalásokért - állítja egy nyugalmazott asztrofizikus, akinek elmélete szerint a titokzatos planéta, időről időre üstököszáport zúdít a Naprendszer belső része és bolygónk felé.

A szakemberek egy része már évek óta állítja, hogy létezik a kilencedik bolygó. Amerikai csillagászok idén januárban jelentették be, hogy meggyőző bizonyítékot találtak a Naprendszer peremén rejtőzködő planéta létezésére, amelyet nem sokkal később a Cassini űrszonda adatait tanulmányozó francia csillagászok is megerősítettek.
Amennyiben a kutatók feltételezései helyesek, akkor a kilencedik bolygó tízszer nagyobb a Földnél és ezerszer messzebb van a Naptól, mint a planétánk. A gázóriást eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni.
Az ősmaradványanyag tanúsága szerint nagyjából 27 millió évente bekövetkező tömeges kihalások legalább akkora rejtélyt jelentenek a tudósok számára, mint a titokzatos kilencedik bolygó - olvasható a The Independent című brit napilap online kiadásában.

Forrás: 
MTI

Gigantikus csillag hordta ki "méhében" a LIGO által észlelt fekete lyukakat

Washington, 2016. február 25., csütörtök (MTI) - Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

A gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én észlelte a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) mindkét detektora, amelyek az egyesült államokbeli Livingstonban (Louisana) és Hanfordban (Washington állam) működnek. A felfedezést 2016. február 11-én jelentettek be, a megfigyeléseket ismertető tanulmányt a Physical Review Letters folyóirat fogadta el közlésre.
A LIGO-csapat szerint az észlelt gravitációs hullámok két fekete lyuk összeütközésének és összeolvadásának eredményeként keletkeztek egy távoli, a Földtől 1,2 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.
A fekete lyukak tömege 29 és 36 naptömeg volt. Összeolvadásuk, mint az objektumok nevéből következne, sötét "ügy" lenne, ám az esemény után 0,4 másodperccel a Fermi űrteleszkóp az adott szektorban a világegyetem egyik legfényesebb jelenségét, egy gammakitörést (gammafelvillanást) észlelt - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) tudósai a megfigyelést azzal magyarázzák, hogy a két összeolvadó fekete lyuk egyazon óriáscsillag belsejében volt, amelynek halála generálta a gammarobbanást.

Forrás: 
MTI

Évmilliárdokon át működőképes 5D-s adattárolást fejlesztettek brit kutatók

London, 2016. február 17., szerda (MTI) - Évmilliárdokon át működőképes, ötdimenziós digitális adattárolót fejlesztettek nanoszerkezetű üveg felhasználásával a Southamptoni Egyetem kutatói

Az egyetem optoelektronikai kutatóközpontjának (ORC) tudósai a digitális adatok 5D-s rögzítési és visszakeresési eljárását az ultragyors lézerírásra alapozva alkották meg.
Az új technológia egyedülálló tulajdonságokkal rendelkezik: tárolókapacitása lemezenként 360 terabyte, akár ezer Celsius-fokot elvisel, szobahőmérsékleten az élettartama virtuálisan korlátlan (13,8 milliárd év 190 fokon). A tudósok szerint ezzel megnyílik az út az adatok örök tárolása előtt - írta a Phys.org.
A rendkívül stabil és biztonságos technológiát leginkább a hatalmas archívummal rendelkező szervezetek, országos levéltárak, múzeumok és könyvtárak hasznosíthatják.
A technológia első, kísérleti bemutatóját 2013-ban végezték, akkor egy szöveges dokumentum 300 kilobájtos digitális másolatát rögzítették 5D-ben.

Forrás: 
MTI

Új optikai adatátviteli rekordot értek el brit kutatók

illusztráció / optikai kábel / pixabay.com

London, 2016. február 12., péntek (MTI) - Új optikai adatátviteli rekordot ért el az Optical Networks Group brit kutatócsoport, amelynek tagjai 1,125 terabit/másodperc letöltési sebességet hoztak létre optikai adatátviteli rendszerek kapacitáshatárainak kutatása során.

"Miközben a jelenleg kereskedelmi forgalomban lévő csúcsminőségű optikai átviteli rendszerek másodpercenként 100 gigabit adatátvitelre képesek, mi egy olyan okos berendezés kifejlesztésén dolgozunk laboratóriumunkban, amely a kommunikációs rendszerek és maghálózatok következő nemzedékét testesíti meg és képes arra, hogy másodpercenként egy terabit adatmennyiséget továbbítson" - hangsúlyozta a kutatás vezetője, Robert Maher, a University College of London elektronikai tanszékének szakembere.
Ez majdnem ötvenezerszer nagyobb sebesség, mint a brit internetes szolgáltatók által biztosított másodpercenként 24 megabites átlagsebesség - tette hozzá a kutató.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep