Washington, 2016. augusztus 31., szerda (MTI) - Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén amerikai csillagászok - írta a BBC hírportálja.

Az égitestek között találtak egy jeges objektumot, amely olyan hatalmas pályán kerüli meg a Napot, hogy valószínűleg más csillagok gravitációja is hatással van rá - írták a The Astronomical Journal című szaklapban megjelenő tanulmány szerzői.
Az égitesteket akkor vették észre, amikor egy lehetséges kilencedik bolygó helyét igyekeztek megállapítani. A bolygó jelenlétét eddig közvetett bizonyítékokkal támasztották alá.
A tanulmány szerzői, Scott Sheppard és Chad Trujillo elküldték felfedezésük részleteit az aszteroidákat, üstökösöket és egyéb kisebb égitesteket katalogizáló Minor Planet Centernek.
A kutatás a világ számos obszervatóriumának, többek között a négyméteres chilei Blanco és a nyolcméteres hawaii Subaru teleszkópnak a használatával folyt.
A most felfedezett égitestek egyike - a 2014 FE72 jelű - az Oort-felhő, vagyis a Naprendszer legkülső régiójában található üstököszóna első távoli objektuma, amelynek pályája a Netunusznál is távolibb és mintegy 3 ezerszer akkora távolságra kering a Naptól, mint a Föld.

Debrecen, 206. augusztus 24. (MTI) - Ritka és különlegesen értékes leletre, egy avar korban élt 10-12 éves kislány koponyájára bukkantak a múlt héten a debreceni Déri Múzeum régészei az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti nyomvonalának megelőző feltárásán - közölte hétfői sajtótájékoztatóján a múzeum igazgatója.

Angi János elmondta, a hogy augusztus elejétől 13 régész vezetésével 13 csapat végzi az építkezést megelőző régészeti feltáró munkát, ők bukkantak rá múlt pénteken egy 7. században élt kislány koponyájára.
A kislányt homlokán aranypánttal temették el. A most feltárt aranytárgy Hajdú-Bihar megyében egyedülálló, de az egész Kárpát-medencében is különleges, ugyanis ehhez hasonló lelet csupán öt lelőhelyről került elő korábban.

Warwick, 2016. július 29., péntek (MTI) - Új típusú, titokzatos csillagpárt fedezett fel a Hubble űrteleszkóp: az egy fehér és egy vörös törpecsillagból álló rendszer pontosan 118 másodpercenként hatalmas sugárkitörést produkál.

Ez a kozmikus "világítótorony" nagy intenzitással bocsát ki elektromágneses hullámokat, amelyeknek széles spektruma a rádióhullámoktól a látható fényen át egészen az UV-sugarakig terjed - írja a Die Welt online.
A két csillag egy úgynevezett fehér és egy vörös törpe, amelyek 3,6 óra alatt kerülik meg egymást. Az AR Scorpii nevet viselő rendszert már negyven éve regisztrálták, akkor azonban egyetlen, váltakozó fényű csillagként azonosították. Az elmúlt évben német, belga és brit amatőr csillagászok jelezték, hogy az AR Scorpii egy nagyon szokatlan viselkedésű csillagduó.
Ezután kezdtek érdeklődni a profi csillagászok is a szokatlan sugárzásforrás iránt. Tom Marsh, a Warwicki Egyetem csillagásza és csapata egy sor földi teleszkóp és a Hubble űrteleszkóp segítségével végzett kutatásokat, utóbbi az amerikai és az európai űrügynökség, a NASA és az ESA munkáját segíti.
A tudósok megállapították, hogy a Földtől 380 fényévnyi távolságra lévő AR Scorpii egy teljesen új típusú, egzotikus "csillagtandem". Kimutatták, hogy a sugárzásért a fehér törpe felelős. Korábban nem tapasztalták, hogy egy csillag ilyen típusú rádióhullámokat bocsásson ki.

Budapest, 2016. május 27., péntek (MTI) - A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése - mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus.

A világegyetem anyagának csak öt százalékát ismerjük, 1897-ben történt az első olyan felfedezés, az elektron kimutatása, ami a világunk öt százalékának megismerését lehetővé tette. Az elektron tulajdonságainak feltárása vezetett oda, hogy számos mai eszköz, például a televízió, a rádió és a mobiltelefonok működnek - magyarázta a professzor.
A felfedezések gyorsan követték egymást: az 1890-es években Henri Becquerel feltárta, hogy az addig oszthatatlannak hitt atomok maguktól is elbomlanak, Rutherford meghatározta az atom tulajdonságait. Az új részecskék felfedezésével a fizika törvényeit sokkal pontosabban megismerte az ember.
"Modelljeink a világnak erre a pontosan ismert öt százalékára vonatkoznak. A maradék 95 százalékot nem ismerjük, ezt sötét anyagnak, sötét energiának nevezzük. Ez az új részecske, aminek a nyomait, a bomlását sikerült megfigyelnünk az Atomkiban, előhírnöke lehet annak, hogy valamilyen kölcsönhatás létezik az általunk látható anyag és ezen ismeretlen anyag között" - mondta Krasznahorkay Attila.