Jelenlegi hely

Tudomány

A kihalás szélére sodor egyes bogárfajokat a fák eltűnése Európában

bogár/pixabay

London, 2018. március 5., hétfő (MTI) - A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában - figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó - szaproxilofág - bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét - 18 százalékát - fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt - írja a BBC News.
Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak.
Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és újrahasznosítása, valamint fontos táplálékforrásként szolgálnak a madarak és emlősök számára, néhány fajuk a beporzásban is szerepet játszik.
"Néhány bogárfajnak több száz éves fákra van szüksége, ezért olyan természetvédelmi erőfeszítésekre van szükség, amelyek hosszú távon garantálják az öreg fák védelmét Európa különböző tájain, biztosítva, hogy az a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a bogarak töltenek be a természetben, zavaratlanul játszassák" - mondta Jane Smart, az IUCN globális fajprogramjának vezetője.

Forrás: 
MTI

Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén

Washington, 2016. augusztus 31., szerda (MTI) - Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén amerikai csillagászok - írta a BBC hírportálja.

Az égitestek között találtak egy jeges objektumot, amely olyan hatalmas pályán kerüli meg a Napot, hogy valószínűleg más csillagok gravitációja is hatással van rá - írták a The Astronomical Journal című szaklapban megjelenő tanulmány szerzői.
Az égitesteket akkor vették észre, amikor egy lehetséges kilencedik bolygó helyét igyekeztek megállapítani. A bolygó jelenlétét eddig közvetett bizonyítékokkal támasztották alá.
A tanulmány szerzői, Scott Sheppard és Chad Trujillo elküldték felfedezésük részleteit az aszteroidákat, üstökösöket és egyéb kisebb égitesteket katalogizáló Minor Planet Centernek.
A kutatás a világ számos obszervatóriumának, többek között a négyméteres chilei Blanco és a nyolcméteres hawaii Subaru teleszkópnak a használatával folyt.
A most felfedezett égitestek egyike - a 2014 FE72 jelű - az Oort-felhő, vagyis a Naprendszer legkülső régiójában található üstököszóna első távoli objektuma, amelynek pályája a Netunusznál is távolibb és mintegy 3 ezerszer akkora távolságra kering a Naptól, mint a Föld.

Forrás: 
MTI

Először sikerült teljes DNS-dekódolást végezni az űrben

Washington, 2016. augusztus 30., kedd (MTI) - A Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó Kate Rubins egy aprócska műszerrel végezte az első teljes DNS-szekvenálást Föld körüli pályán - írta a BBC News kedden.

A szekvenálást - a DNS építőköveit alkotó elemek sorrendjének a meghatározását - a hétvégén hajtotta végre egy Minion nevű kompakt műszerrel, amelyet júliusban küldtek az űrbe. A brit fejlesztésű eszköz a jövőben segíthet az űrhajósok betegségeit diagnosztizálni, valamint azonosítani az űrállomáson előforduló kórokozókat.
Mialatt Rubins az űrben végezte a dekódolást, ugyanolyan mintákon dolgoztak kollégái a Földön.
"Nagyon érdekel bennünket, hogyan működik a dolog mikrogravitációs környezetben" - mondta az űrhajós az AP amerikai hírügynökségnek négy nappal azután, hogy júliusban az űrállomásra érkezett.

Forrás: 
MTI

Ritka avar kori lelet került elő Hajdú-Bihar megyében

Aranypárta egy 7. században élt 10-12 éves kislány koponyatöredékén a lelet bemutatóján a debreceni Déri Múzeumban 2016. augusztus 24-én. A ritka és különlegesen értékes avar kori leletre az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti nyomvonalának megelőző feltárásán bukkantak a múzeum régészei. MTI Fotó: Balázs Attila

Debrecen, 206. augusztus 24. (MTI) - Ritka és különlegesen értékes leletre, egy avar korban élt 10-12 éves kislány koponyájára bukkantak a múlt héten a debreceni Déri Múzeum régészei az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti nyomvonalának megelőző feltárásán - közölte hétfői sajtótájékoztatóján a múzeum igazgatója.

Angi János elmondta, a hogy augusztus elejétől 13 régész vezetésével 13 csapat végzi az építkezést megelőző régészeti feltáró munkát, ők bukkantak rá múlt pénteken egy 7. században élt kislány koponyájára.
A kislányt homlokán aranypánttal temették el. A most feltárt aranytárgy Hajdú-Bihar megyében egyedülálló, de az egész Kárpát-medencében is különleges, ugyanis ehhez hasonló lelet csupán öt lelőhelyről került elő korábban.

Forrás: 
MTI

Ezüst és arany átoklemezekre bukkantak szerb régészek Kostolacon

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb/Kostolac, 2016. augusztus 9., kedd (MTI) - Ezüst és arany lamellákba vésett varázsszövegeket tartalmazó, csaknem 2000 éves amulettekre bukkantak régészek Szerbia délkeleti részén, Kostolac mellett, a Duna jobb partján fekvő egykori római városban, Viminaciumban egy temetkezési helyen.

A varázsszövegek többsége ártó célzatú, megkötő átkokat tartalmaz, de bajelhárító vagy gyógyító szövegeket is írtak az amulettekre - közölte Ilija Dankovic, a szerb tudományos akadémia (SANU) régészeti intézetének kutatója.
A lemezkéket legtöbbször az idő előtt elhalálozott vagy erőszakos halált halt emberekkel együtt temették el, hogy az isteneknek üzenjenek velük. Dankovic szerint az arany és az ezüst lamellára írt szövegekkel nagy valószínűséggel a jóindulatú isteneknek akartak üzenni.
A tudósokat meglepte az egyedi felfedezés, amilyenre még nem volt példa az ókori Róma területén - jelezte a régész.

Forrás: 
MTI

Egy fehér és egy vörös törpéből álló, új típusú csillagrendszert fedezett fel a Hubble

Warwick, 2016. július 29., péntek (MTI) - Új típusú, titokzatos csillagpárt fedezett fel a Hubble űrteleszkóp: az egy fehér és egy vörös törpecsillagból álló rendszer pontosan 118 másodpercenként hatalmas sugárkitörést produkál.

Ez a kozmikus "világítótorony" nagy intenzitással bocsát ki elektromágneses hullámokat, amelyeknek széles spektruma a rádióhullámoktól a látható fényen át egészen az UV-sugarakig terjed - írja a Die Welt online.
A két csillag egy úgynevezett fehér és egy vörös törpe, amelyek 3,6 óra alatt kerülik meg egymást. Az AR Scorpii nevet viselő rendszert már negyven éve regisztrálták, akkor azonban egyetlen, váltakozó fényű csillagként azonosították. Az elmúlt évben német, belga és brit amatőr csillagászok jelezték, hogy az AR Scorpii egy nagyon szokatlan viselkedésű csillagduó.
Ezután kezdtek érdeklődni a profi csillagászok is a szokatlan sugárzásforrás iránt. Tom Marsh, a Warwicki Egyetem csillagásza és csapata egy sor földi teleszkóp és a Hubble űrteleszkóp segítségével végzett kutatásokat, utóbbi az amerikai és az európai űrügynökség, a NASA és az ESA munkáját segíti.
A tudósok megállapították, hogy a Földtől 380 fényévnyi távolságra lévő AR Scorpii egy teljesen új típusú, egzotikus "csillagtandem". Kimutatták, hogy a sugárzásért a fehér törpe felelős. Korábban nem tapasztalták, hogy egy csillag ilyen típusú rádióhullámokat bocsásson ki.

Forrás: 
MTI

Először igazolták tudósok, hogy éjszaka alszanak a fák

Horvátország, Szplit / Fotó: vajdasag.eu

Egy magyar-finn-osztrák kutatócsoport infravörös lézerszkennerrel vizsgálta, mi történik a fák lombjával, ha leszáll az éj, a tudósok arra jutottak, hogy a fák is alszanak.

Zlinszky András, a csoport biológusa az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írja, hogy a legtöbb élőlény alkalmazkodik a nappalok és éjszakák váltakozásához, így a növények is: a virágok általában reggel nyílnak, számos fa levelei éjjel összecsukódnak. Évszázadok óta kutatják a növények napi ritmusát, már Carl von Linné megfigyelte, hogy napokon át sötét pincében tartott virágok továbbra is nyílnak és csukódnak, Charles Darwin pedig leírta a növényi hajtások éjszakai mozgását, amit alvásnak nevezett.
Mind a mai napig laborban tartott, cserépben nevelt, kisméretű növényeken zajlanak ezek a vizsgálatok, így eddig nem lehetett tudni, hogy a megfigyelt törvényszerűségek mennyire alkalmazhatóak a fákra, azonban egy finn, osztrák és magyar kutatókból álló csoport új módszert dolgozott ki a fák alvómozgásának mérésére.
A vizsgált fákról lézerszkenneléssel nagy pontosságú és részletességű modellt készítettek, és ezt az éjszaka folyamán óránként ismételték. Beigazolódott, hogy a fák ágai és levelei éjszaka akár tíz centiméterrel is lejjebb ereszkednek.

Forrás: 
MTI
Cimkék: 
Tudomány

Magyar fizikusok: a világ nagyobbik, ismeretlen részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése

Budapest, 2016. május 27., péntek (MTI) - A világ nagyobbik, eddig feltáratlan, láthatatlan részéhez adhat kulcsot az ötödik kölcsönhatás felfedezése - mondta el az M1 aktuális csatornán péntek reggel Krasznahorkay Attila, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) kutatási projektjét vezető atomfizikus.

A világegyetem anyagának csak öt százalékát ismerjük, 1897-ben történt az első olyan felfedezés, az elektron kimutatása, ami a világunk öt százalékának megismerését lehetővé tette. Az elektron tulajdonságainak feltárása vezetett oda, hogy számos mai eszköz, például a televízió, a rádió és a mobiltelefonok működnek - magyarázta a professzor.
A felfedezések gyorsan követték egymást: az 1890-es években Henri Becquerel feltárta, hogy az addig oszthatatlannak hitt atomok maguktól is elbomlanak, Rutherford meghatározta az atom tulajdonságait. Az új részecskék felfedezésével a fizika törvényeit sokkal pontosabban megismerte az ember.
"Modelljeink a világnak erre a pontosan ismert öt százalékára vonatkoznak. A maradék 95 százalékot nem ismerjük, ezt sötét anyagnak, sötét energiának nevezzük. Ez az új részecske, aminek a nyomait, a bomlását sikerült megfigyelnünk az Atomkiban, előhírnöke lehet annak, hogy valamilyen kölcsönhatás létezik az általunk látható anyag és ezen ismeretlen anyag között" - mondta Krasznahorkay Attila.

Forrás: 
MTI
Cimkék: 
Tudomány

Eddig ismeretlen erőt találtak magyar fizikusok

Budapest, 2016. május 26., csütörtök (MTI) - Amerikai fizikusok szerint eddig ismeretlen erőt találtak a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetének (MTA Atomki) fizikusai - olvasható az MTI-nek küldött közleményben.

A Nature neves tudományos lap portálján szerdán közzétett cikk szerint nagyon különleges dolgot fedezhettek fel Debrecenben: a természet ötödik alapvető kölcsönhatását. Kísérleti eredményeiket világszerte próbálják majd megismételni - áll az MTA honlapján.
Krasznahorkay Attila és munkatársai egy elektron-pozitron spektrométerrel vizsgálták a nagyenergiás atommagátmenetekben keletkező elektron-pozitron párokat, és az előrejelzésekhez képest olyan eltérést tapasztaltak, amit a jelenlegi magfizikai ismeretek alapján nem lehet értelmezni.
A megfigyelés ugyanakkor összhangban van egy új, kis tömegű semleges részecske feltételezésével, aminek a tulajdonságai egyeznek a sötét fotonéval. A sötét fotont a sötét anyag részecskéi közötti kölcsönhatás leírására vezették be.
A magyar kutatók kísérlete felkeltette a nemzetközi tudósközösség figyelmét, azonban azt gyanítják, hogy nem sötét fotont sikerült kimutatni, hanem egy új, ötödik erőt, vagyis a gravitáción, az elektromágneses kölcsönhatáson, az erős és a gyenge magerőn kívül a természet ötödik alapvető kölcsönhatását.

Forrás: 
MTI
Cimkék: 
Tudomány

A robotépítés, a napkollektor fejlesztés és az animációs film „csak” hobbi

Kecsenovity Egon, az SZTE TTIK tudományos segédmunkatársa

Munkaidejében a szén-dioxid újrafelhasználhatóságának lehetőségeit kutatja, szabadidejében robotokat épít, innovatív napkollektor rendszert fejleszt, vagy épp animációs filmeket gyárt. Hobbijait a tudományos munkával is összekapcsolja Kecsenovity Egon, az SZTE TTIK tudományos segédmunkatársa.
Kecsenovity Egon anyagmérnök alapszakon végzett az SZTE-n, majd vegyészként tanult tovább, így – saját elmondása szerint – két különböző, mérnöki és természettudományos nézőpontból tudja ugyanazt a problémát szemlélni. A vajdasági fiatal mottója: a lehetőségeket meg kell ragadni, mivel azokból eredmények születnek, az eredményekből pedig újabb lehetőségek.

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep