Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb/Knin, 2016. augusztus 5., péntek (MTI) - A Vihar politikailag igazolt, erkölcsileg tiszta és katonailag briliáns, horvát állami területet felszabadító hadművelet volt - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, a horvát hadsereg főparancsnoka pénteken Kninben, a Vihar hadművelet 21. évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen.

A katonai akció - mint fogalmazott - "egy jó ügy érdekében aratott tisztességes győzelem volt".
Hangsúlyozta, hogy ezt az évfordulót elsősorban a szabadság és a béke napjaként ünnepelik, amelyért Horvátországnak meg kellett küzdenie a háborúban, "felszabadítva és védelmezve az országot az egységre törekvő jugoszláv és csetnik eszme bűnszövetségétől".
Horvátország nemzeti lobogójának ünnepélyes felvonásával, katonai tiszteletadással, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg pénteken a Vihar hadművelet évfordulóján rendezett ünnepség. A zászlófelvonást közös díszfelvonulás követte, és ünnepi szentmisét mutattak be az elhunyt és eltűnt áldozatok emlékére a Horvát Keresztény Fogadalom Nagyasszonya templomában.
A 21 évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint. A katonai akciót követően a Duna menti elfoglalt területeket (Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség) is egyesítették Horvátországgal. Ez már békés úton, az ENSZ felügyelete mellett történt, s 1998. január 15-ig tartott.
A hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült. Emiatt Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a 21 évvel ezelőtti horvát területvisszafoglaló művelet szerb áldozataira.

Szerémy Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Ankara / Isztambul, 2016. június 3., péntek (MTI) - Mind a kormányhoz közeli, mind az ellenzéki török napilapok rendkívül elítélően írtak pénteken a német szövetségi parlament (Bundestag) előző napi döntéséről, amely népirtásnak minősítette az egykori az Oszmán Birodalomban végrehajtott örményellenes mészárlásokat.

Több vezető sajtóorgánum szokatlanul éles hangot ütött meg.
A Star című kormánypárti napilap egyenesen Angela Merkel német kancellár Hitler-bajuszos arcképét tűzte címlapjára. Az újság úgy vélte, hogy Németország a határozattal igyekszik "szépíteni" tekintélyén, ha már kudarcot vallott a török terrorellenes törvény megváltoztatásában, amelyet a török állampolgárok schengeni vízummentességének egyik feltételeként szabott. A lap kiemelte Devlet Bahcelinek, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) elnökének reakcióját, amely szerint fel kell függeszteni az Európai Unióval kötött menekültügyi megállapodást.
Az ellenzéki, kemalista Sözcü napilap úgy fogalmazott: "Hitler unokái Törökországot vádolják népirtással, szégyelljék magukat!". A nyitó oldalon Merkelt horogkeresztes náci karszalaggal és vaskereszttel ábrázolták. Az újság azzal vádolta meg Németországot, hogy az a Törökországban terrorszervezetnek minősített szakadár Kurdisztáni Munkáspártnak (PKK) szállít fegyvereket, amelyek a délkeleti országrészben zajló összecsapásokban többek között a török biztonsági erők tagjainak életét is kioltják. Egyúttal azzal hozakodott elő, hogy a németek hatmillió zsidót pusztítottak el a II. világháborúban, amivel ők "a népirtás királyai". Berlin a Bundestag lépésével lerombolta a két ország közötti történelmi barátságot - fűzte hozzá a Sözcü.

Shiri Zsuzsa, az MTI tudósítója jelenti:
Jeruzsálem, 2016. március 23., szerda (MTI) - A szentföldi egyházak néhány héten belül megkezdik a leromlott állapotban lévő Jézus Sírja szentély helyreállítását a jeruzsálemi Szent Sír-bazilikában - jelentették be a ferences rendhez tartozó Szentföld őrzője kolostorban szerdán.

A sírhely szerkezete és márványtömbjei alaposan tönkrementek az idők során, már évtizedek óta egy vasból készült támasztószerkezet tartja meg a bazilika belsejében lévő több méter magas márványból épített szentélyt, amelyet azon kő fölé emeltek, amelyen a hagyomány szerint keresztre feszítése után Jézus Krisztus testét egy sziklasírban elhelyezték.
Már csak a külső vastámaszték tartja össze a márványoszlopokat és -táblákat, amelyeket kikezdtek az időjárás viszontagságai, a napi több ezer zarándok és turista látogatása.
A görög ortodoxok, az örmény egyház és a római katolikus ferences rend közösen végzi el a helyreállítást, amelyet a görög kormány és magánadományok is segítenek.
Március elején Athénban konferenciát rendeztek a kérdésről, ahol a szentélyt felmérő több görög tudós is ismertette véleményét az építmény állapotáról. Szerintük a márványépület romlásához legnagyobb mértékben a nedvesség, a nagyszámú látogató járult hozzá, de káros hatása van az égő gyertyáknak is, amelyek olaj- és faggyúlerakódásokat okoznak.
Görög szakemberek segítségével néhány hét múlva kezdik meg a helyreállítást, amely várhatóan nyolc hónapig fog tartani, és 2017 elején fejeződik be. A munkálatok idején folyamatosan nyitva lesz és látogatható marad a kereszténység egyik legfontosabb zarándokhelye.

Budapest, 2016. március 2., szerda (MTI) - Az 1956-os forradalom hatvanadik évfordulójára rendnek kell lennie - ezzel indokolta Bogyay Katalin, Magyarország ENSZ-nagykövete erőfeszítéseit, hogy az '56-os eseményekkel kapcsolatos ENSZ-iratok kutathatók legyenek.

A diplomata az MTI-nek szerdán kifejtette: 2015 elejétől tölti be az ENSZ-nagyköveti posztot, és az egyik kitűzött célja 1956 idei, hatvanadik évfordulójára a világszervezetben fellelhető "emlékek és emlékezet rendbe tétele, felkutatása", továbbá "jelet hagyni az 1956-os forradalom tiszteletére, megemlékezni, megköszönni azt, amit az ENSZ tett a magyar problémával foglalkozó bizottság felállításával" és a Kádár-rezsimre gyakorolt politikai nyomásgyakorlással. Hozzátette: érdemes arról is beszelni, amit az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) nem tett, nem tudott tenni.