Jelenlegi hely

Törökország

Iszlám Állam - Ismét feltételezett dzsihadistákat vettek őrizetbe Törökországban

Ankara, 2018. március 7., szerda (MTI) - Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet tizenhárom feltételezett tagját vette őrizetbe a török rendőrség szerda reggel a dél-törökországi Adanában - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Az előállítottakból 12-en szíriai állampolgárok, és állítólag támadásra készültek. Tervezett célpontjaik között szerepelt az Egyesült Államok adanai konzulátusa is - írta az Anadolu.
Hétfőn tizenhat feltételezett dzsihadistát vettek őrizetbe Törökországban, miután az ankarai amerikai nagykövetség vasárnap éjszaka biztonsági fenyegetésre figyelmeztetett. Az akkor előállítottak is külföldi állampolgárok voltak. Az amerikai nagykövetség a biztonsági fenyegetésre hivatkozva hétfőn és kedden zárva tartott, de szerdától újból teljes szolgáltatást nyújt.

Forrás: 
MTI

Öngyilkos merénylő követte el a számos halálos áldozattal járó robbanást Délkelet-Törökországban

Ankara, 2016. augusztus 26., péntek (MTI) - Öngyilkos merénylő követte el azt a robbantásos támadást a főként kurdok lakta, délkelet-törökországi Cizre városban péntek reggel, amelyben tizenegy rendőr meghalt, hetvennyolc ember - javarészt szintén rendőr - pedig megsebesült - derül ki az Anadolu török állami hírügynökség jelentéséből.

Két sebesültnek súlyos az állapota.
A merénylő a készenléti rendőrség ellenőrzőpontjánál robbantotta fel magát, egy kotrógépben. A robbanás helyszínétől ötven méterre lévő rendőrőrs épületében súlyos károk keletkeztek a detonáció következtében. Az egészségügyi minisztérium két helikoptert és 12 mentőautót küldött a helyszínre.
A hatóságok a kurd kisebbség autonómiájáért küzdő Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) felkelőit teszik felelőssé a robbantásért, mivel a PKK gyakran követ el hasonló támadásokat a térségben.
Numan Kurtulmus miniszterelnök-helyettes Twitter-fiókján azt írta, hogy törökországi támadásaival mind az Iszlám Állam dzsihadista szervezet, mind a PKK a július 15-i sikertelen katonai puccskísérletből próbál hasznot húzni.

Forrás: 
MTI

Török kormányfő: Magyarország hozzáállása példa az Európai Unió számára

Szerémy Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Ankara, 2016. augusztus 23., kedd (MTI) - Magyarország hozzáállása a július 15-i puccskísérlethez példa kell, hogy legyen az Európai Unió többi országa számára - mondta Binali Yildirim török kormányfő kedden, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszterrel folytatott megbeszélése során Ankarában az Anadolu állami hírügynökség beszámolója szerint.

A közel egyórás tanácskozáson Ömer Celik európai uniós ügyekért felelős miniszter is részt vett.
Yildirim hangsúlyozta: a magyar külügyminiszter látogatása a szolidaritás erős kifejezése, amit nagyra értékel. A kormányfő nyomatékosította azt is, hogy a puccskísérletet követő tisztogatások a demokratikus jogállam keretein belül zajlanak. Megerősítette: a magyar hatóságok készek az együttműködésre.
Ankara az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen török hitszónokot és az általa kiépített hálózatot teszi felelőssé a július 15-i eseményekért. A mozgalmat Törökország már korábban terrorszervezetnek minősítette.
Az Anadolu szerint a magyar tárcavezető kiemelte: Magyarország Törökország mellett áll a terrorizmus elleni harcban.
Szijjártó Péter találkozott Ismail Kahramannal, a parlament elnökével is. A házelnök - mint a török hírügynökség kiemelte - a magyar népet a török nép barátjának, rokonának és szövetségesének nevezte. Kahraman megköszönte Magyarországnak "a puccskísérlet iránt tanúsított érzékenységét".
A magyar külügyminiszter utalt arra, hogy a magyar kormány az első pillanattól kezdve világosan megfogalmazta álláspontját, és terrortámadásként értékelte a történteket - jelentette a török hírügynökség.

Forrás: 
MTI

Török uniós nagykövet: Törökország nem küld több millió menekültet az EU-ba

Berlin, 2016. augusztus 19., péntek (MTI) - A menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodás mindenkinek fontos, és Törökország akkor sem küldene több millió menekültet az EU-ba, ha esetleg nem kapná meg az uniós vízummentességet - mondta az EU-hoz delegált török nagykövet egy pénteki német lapinterjúban.

Selim Yenel a Die Welt című lapban megjelent interjúban elmondta: "egyesek" azt képzelik, hogy Törökország buszra ültet és elindít az EU-ba több millió menekültet, ha nem kapja meg a vízummentességet, pedig ilyesmi nem történne, az viszont igen, hogy Törökország nem fogad vissza több szíriai menekültet az EU-tól.
Mint mondta, nem gondolja, hogy a menekültügyi megállapodás megbukik, "megtaláljuk a kiutat, mert a megállapodás minkét félnek nagyon fontos".

Forrás: 
MTI

Kurd hadállásokat támadott a török légierő Észak-Irakban

Ankara, 2016. augusztus 11., csütörtök (MTI) - Csapást mért a török légierő a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet állásaira szerdán az észak-iraki Szinat és Haftanin vidékén, a támadásban egy csoport kurd fegyverest "ártalmatlanítottak" - jelentette csütörtökön az Anadolu török állami hírügynökség katonai forrásokra hivatkozva.

A válaszcsapást néhány órával azután hajtotta végre a fegyveres erő, hogy a PKK a délkelet-törökországi Sirnak tartományban a biztonsági erők egyik konvoja ellen pokolgépes merényletet hajtott végre, és 4 katona meghalt.
A légitámadást követően később két dél-törökországi helyszínen is egy időben robbant pokolgép. A mardini és a diyarbakiri merényletekben összesen 8 ember vesztette életét, köztük 7 civil, beleértve egy család 5 tagját, 67 ember pedig megsebesült. A hatóságok szerint ezek mögött is a PKK áll.
A török rendőrség csütörtök hajnalban, több akcióban őrizetbe vett a PKK-hoz köthető 17 személyt. Az isztambuli rajtaütéseket helikopterek és a különleges műveleti erők is segítették. Az Anadolu arról számolt be, hogy az előállítottak a gyanú szerint "terrorszervezet tagjai, toboroztak és illegális tüntetések szervezésében vettek részt". A razzia keretében átkutatták a kurdbarát Népek Demokratikus Pártjának (HDP) a metropolisz központi körzetében, Beyogluban található irodáját is. A HDP "törvénytelennek" minősítette a hatósági beavatkozást, amelynek során a Dogan török hírügynökség értesülése szerint a közelben páncélozott járműveket, valamint egy vízágyút állomásoztattak.

Forrás: 
MTI

Török sajtó: a barátság új korszakának kezdete Erdogan és Putyin találkozója

Szerémy Tamás, az MTI tudósítója jelenti: Ankara, 2016. augusztus 10., szerda (MTI) - Egységesen a barátság új korszakának kezdeteként értékeli a szerdai török sajtó Recep Tayyip Erdogan török államfő és Vlagyimir Putyin orosz elnök előző napi szentpétervári találkozóját.

A Sabah című vezető kormánypárti napilap Erdogannak azt a kijelentését emelte ki, amely szerint az Ankara és Moszkva közötti szálak még a korábbinál is erősebbre fonódnak majd. Az újság kiemelte, hogy a tárgyalás értelmében az együttműkődés széleskörű lesz, a védelemtől az energiaellátásig, az áruforgalomtól a turizmusig minden területre kiterjed.
Melih Altinok, a Sabah publicistája szerint Putyin titkos információkat osztott meg Erdogannal azokat az összeesküvőket illetően, akik a múltban szoros szövetségesnek számító két országot el akarták távolítani egymástól. Mehmet Barlas tárcaíró gondolatmenetében még tovább ment. Úgy vélte: ha már a július 15-i puccskísérletet követően egyértelművé vált Fethullah Gülen befolyása a török légierő tagjai között, akkor lehetséges az is, hogy az Egyesült Államokban önkéntes száműzetésben élő török hitszónok hálózata robbantotta ki a török-orosz viszályt tavaly november 24-én, amikor a török légierő lelőtt egy orosz vadászbombázót a szíriai határnál.
A Hürriyet című napilap szerint új korszak kezdődik a kétoldalú kapcsolatokban, amelyek szinte a mélypontról fordultak vissza. Az újság kiemelte, hogy a rendeződés heteken belül megkezdődhet.
A Habertürk "tiszta lappal" induló konszolidációról írt. Az újság Putyin azon kijelentésére helyezte a hangsúlyt, amely szerint a két ország jó viszonya a világ stabilitásához járul hozzá.

Forrás: 
MTI

The New York Times: Ankara és Moszkva közeledése meglepetésként érte a Nyugatot

Moszkva/New York, 2016. augusztus 10., szerda (MTI) - Meglepetésként érte a Nyugatot Törökország és Oroszország közeledése - írta a The New York Times című tekintélyes amerikai napilap a keddi orosz-török államfői találkozóval kapcsolatban.

A lap szerint senki sem számított arra, hogy a török-orosz kapcsolatok szélsőségesen megváltoznak, legalábbis nem azonnal. Ez pedig elég volt ahhoz, hogy aggodalmat váltson ki Nyugaton.
Moszkvának és Ankarának a szíriai konfliktusban egymással ellentétes céljai vannak, Vlagyimir Putyin orosz elnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő pedig "egymás torkának estek", miután tavaly novemberben Törökország lelőtt egy orosz harci repülőt. Putyin akkor úgy nyilatkozott, hogy a törökök hátba támadták Oroszországot, és bocsánatkérést követelt Ankarától. Ezt a török kormány következetesen megtagadta. Moszkva végül szankciókat vezetett be Törökországgal szemben, a kapcsolatok pedig mélypontra kerültek.
Erdogannak a meghiúsított török puccskísérlet utáni első külföldi útja viszont Szentpétervárra vezetett, és a két államfő megállapodott a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról.

Forrás: 
MTI

Orosz lapok: a Putyin-Erdogan csúcs nyomán újraindulnak a félbeszakított gazdasági projektek

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 2016. augusztus 10., szerda (MTI) - Az összes félbeszakadt kétoldalú projekt, a Török Áramlat gázvezeték és az akkuyui atomerőmű építése mellett újraindul a kereskedelem és az idegenforgalom is Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök szentpétervári találkozója nyomán - írta szerdán a Vedomosztyi című üzleti napilap.

Az újság értékelése szerint az egyetlen megoldatlan égető probléma a felek Szíriával kapcsolatos álláspontja közötti különbség maradt, amely a Moszkva és az Ankara közötti konfliktus valódi kiváltó oka volt, mert a válság nem pusztán egyetlen bombázó lelövése miatt tört ki. Megmaradtak még a nézetkülönbségek a tágabb értelemben vett közel-keleti térség, a Kaukázus és a krími tatárok ügyében is.

Forrás: 
MTI

Putyin és Erdogan megállapodott a kétoldalú kapcsolatok helyreállításáról

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 2016. augusztus 9., kedd (MTI) - A megromlott kétoldalú viszony átfogó helyreállításáról, egyebek között a kereskedelmi és gazdasági együttműködés, így a Török Áramlat gázvezetékprojekt újjáélesztéséről állapodott meg kedden Szentpéterváron Vlagyimir Putyin orosz és Recep Tayyip Erdogan török elnök.

Putyin a közös sajtótájékoztatón kijelentette: a két ország prioritásként kezeli, hogy a válság előtti szinten és teljes körűen állítsák helyre a kétoldalú kapcsolatokat. Elmondta, hogy politikai döntés született a Török Áramlat megvalósításáról és az akkuyui nukleáris erőmű építésének befejezéséről, amely az első ilyen létesítmény lesz Törökországban.
Alekszandr Novak orosz energiaügyi miniszter bejelentette, hogy a Török Áramlat gázvezeték megépítéséről szóló kormányközi megállapodást októberben írják alá, és a vezeték első ágát várhatóan 2019 decemberére építik ki.
Putyin szerint a gázvezeték második, Törökországon túlnyúló szakaszáról, amely az európai gázszállításokat lenne hivatott biztosítani, az Európai Bizottsággal kell majd egyeztetni, amire Moszkva és Ankara egyaránt készen áll.

Forrás: 
MTI

Putyin a gazdasági kapcsolatok helyreállításáról és a terrorelhárításról tárgyal Erdogannal

Pogár Demeter, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 2016. augusztus 9., kedd (MTI) - A kereskedelmi és a gazdasági kapcsolatok helyreállítását és a terrorelhárítást nevezte meg a kétoldalú csúcstalálkozó témáinak Vlagyimir Putyin orosz elnök, mielőtt kedden Szentpéterváron fogadta török hivatali partnerét, Recep Tayyip Erdogant.

A két vezető első ízben találkozott azt követően, hogy a török légierő tavaly novemberben légtérsértésre hivatkozva lelőtt egy szíriai bevetésen részt vevő orosz bombázót. A két ország gazdasági büntetőintézkedésekkel is súlyosbított elhidegülésének Erdogan június végi bocsánatkérő levele vetett véget.
Az ellene július 15-én sikertelenül megkísérelt katonai puccs óta a török államfő most először látogatott külföldre. Putyin arról biztosította vendégét, hogy Oroszország mindig is ellenezte az alkotmányellenes fellépést. Erdogan méltatta, hogy az orosz elnök közvetlenül az államcsínykísérlet után felhívta és támogatásáról biztosította őt, és kijelentette: a török nép az isztambuli tömegtüntetésen kinyilvánította, hogy demokráciában kíván élni.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep