Jelenlegi hely

Tolnai Ottó-életműsorozatot indít a Jelenkor Kiadó

Forrás: 
MTI

Budapest, 2016. április 8., péntek (MTI) - Életműsorozatot indít Tolnai Ottó műveiből a Jelenkor Kiadó; a sorozat első darabjaként a napokban jelent meg a Kossuth-díjas szerbiai magyar író, költő és műfordító először 1980-ban kiadott Világpor című verseskötete.

A jugoszláviai magyar irodalom egyik csúcsteljesítményének tartott, kilenc ciklusra osztott verseskötet akkori megjelenésekor Magyarországon a még szorosan záró vasfüggöny miatt nem kerülhetett forgalomba, így nem válhatott a magyarországi irodalmi kánon részévé sem.
A könyvről szólva Tolnai Ottó az MTI-nek elmondta: a Világport, amelyet ő maga ajánlott a kiadó figyelmébe újbóli megjelentetésre, az egyik legfontosabb kötetének tartja.
"Az a fajta nyelvi izgalom, amely jellemző volt rám, itt tetőzött ebben a kötetben és itt állt össze egésszé, az én zenémmé, az én dalommá" - fogalmazott. Hangsúlyozta: a kötet új kiadására készülve saját magát is meglepte, hogy a Világpor imagináción és asszociációkon alapuló radikális nyelvi játékai, összetett szerkezete mennyire működőképes.
"Egy-egy vers olyan erősen hatott rám, hogy már éreztem, erősebb mint én, rezgésszámuk meghaladja mostani önmagamat" - emelte ki Tolnai Ottó, aki 40 éves volt, amikor a Világpor először megjelent az újvidéki Forum Kiadó gondozásában. "Ezek a versek az én legintenzívebb félnótáim" - jegyezte meg.
A szerző úgy fogalmazott: a Világporban próbálta ki, mekkora teret képesek befogni különös szavai és ütköztetésük milyen fesztávval bír. Megjegyezte, a verseskötet megmutatja, hogy mi is az a boncasztal, az az itt természetes sajátjává összeállt költői nyelv, amelyen a Lautréaumont-i szokatlan tárgyakhoz hasonlóan találkoznak a szavak.

"Porrá akartam zúzni a klasszikus, romantikus kötészetet, kivájni a közepét, kivenni az ott lévő centrális, nagy és szent kategóriákat. Egy űr keletkezett, és én oda helyeztem be a karfiolt, a csicsókát és a löszbabát" - vallott költészete visszatérő, a Világporban is megjelenő motívumairól Tolnai Ottó, aki a verseken kívül is szívesen él "ezekkel a formátlan formákkal", például a löszbabákból szobrokat készít.
A szerző kitért arra is, hogy a 70-es évek Jugoszláviája ideális környezet biztosított az irodalmi alkotásra. "Én még most is nagy szerelmese vagyok Jugoszláviának, ha megkérdezik, én most is jugoszláv írónak tekintem magam, ahogy például Danilo Kis és még egy pár másik szerző tette" - jelentette ki.
Mint fogalmazott, Magyarkanizsán, a jugoszláv-magyar határ közelében, a Tisza mellett született, ahol a vasfüggöny miatt "a másik irányba", délre kellett tekinteni, noha sokáig semmit nem tudott a Balkánról.
"Amikor felfedeztem a tengert, egy új terrénum tárult fel előttem, ez a balkáni-mediterrán vidék. Én felvállaltam ezt, mint az életem terepét" - jegyezte meg, hozzáfűzve, hogy az észak-bácskai kisebbségi világból érkezve vonzotta a nemzeti és természeti sokszínűség, a számos fő- és nagyváros, valamint a Jugoszlávia-szerte beindult modern irodalmi mozgalmak, amelyekkel együtt loboghatott.
"Ez az összetettség nekem egyfajta teljességérzést adott, a végtelent helyettesítette valahogy számomra" - hangsúlyozta Tolnai Ottó, aki ma is rendszeresen visszajár a volt Jugoszlávia számos helyszínére, Splitbe, Zágrábba, Belgrádba vagy a koszovói Decani kolostorhoz, amelynek közelében az egyik zordon hegyen egykor édesapja raboskodott.
A szerző saját bevallása szerint jelenleg egy mintegy 10 éve megkezdett prózán dolgozik, amiről azonban nem árult el részleteket.
Tolnai Ottó 1940-ben született Magyarkanizsán. Első verseskötete 1963-ban, első regénye, a Rovarház 1969-ben jelent meg. 1966-tól 1990-ig a Jugoszláv Írószövetség tagja, majd a szervezet utolsó elnöke annak megszűnése előtt. 1969 és 1974 között az Új Symposion című folyóirat főszerkesztője, majd 1994-ig az Újvidéki Rádió munkatársa, szerkesztője volt. 1992-től a veszprémi Ex Symposion főszerkesztője. 1994-től a Szabadka melletti Palicson él.
1991-ben József Attila-díjjal tüntették ki, 1998-tól a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tiszteletbeli tagja. 2001 júniusában a Digitális Irodalmi Akadémia tagjai sorába választották. Költő disznózsírból című könyvéért 2005-ben megkapta a 2004. év legjobb szépirodalmi alkotásának járó Magyar Irodalmi Díjat. 2007-ben megkapta a Kossuth-díjat az avantgárd hagyomány magas szintű megújításáért és a vajdasági magyar irodalom szervezésében vállalt szerepéért. 2009-ben a Grenadírmars című kötetéért Artisjus irodalmi nagydíjjal tüntették ki.
A Világpor második kiadását Mikola Gyöngyi irodalomtörténész szerkesztette, a borítót Bojan Bem Orangerie című képe díszíti.

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep