Jelenlegi hely

Természetvédelem

A kihalás szélére sodor egyes bogárfajokat a fák eltűnése Európában

bogár/pixabay

London, 2018. március 5., hétfő (MTI) - A kihalás szélére sodorja a korhadt fát fogyasztó bogarak egy részét a fák eltűnése szerte Európában - figyelmeztet új jelentésében a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN).

A kutatók az elhalt faanyagot fogyasztó - szaproxilofág - bogarak 700 faját vizsgálták Európában. Az eredményeik alapján a vizsgált fajok csaknem egyötödét - 18 százalékát - fenyegeti a kihalás az élőhelyeiket jelentő ősi fák eltűnése miatt - írja a BBC News.
Ez azt jelenti, hogy a szaproxilofág bogarak Európa legfenyegetettebb rovarcsoportjai közé tartoznak.
Ezek a bogarak kulcsszerepet játszanak az olyan természeti folyamatokban, mint a tápanyagok lebontása és újrahasznosítása, valamint fontos táplálékforrásként szolgálnak a madarak és emlősök számára, néhány fajuk a beporzásban is szerepet játszik.
"Néhány bogárfajnak több száz éves fákra van szüksége, ezért olyan természetvédelmi erőfeszítésekre van szükség, amelyek hosszú távon garantálják az öreg fák védelmét Európa különböző tájain, biztosítva, hogy az a kulcsfontosságú szerepet, amelyet a bogarak töltenek be a természetben, zavaratlanul játszassák" - mondta Jane Smart, az IUCN globális fajprogramjának vezetője.

Forrás: 
MTI

Az év hala 2018-ban a balin

balin (Leuciscus aspius)

A Magyar Haltani Társaság honlapján rendezett közönségszavazás eredményeként 2018-ban a balin viselheti az Év Hala címet. A három jelöltre összesen beérkezett ötezer-hétszázhetvenegy szavazat 38 százalékát kapta a verseny győztese, jelentősen megelőzve a második helyezett domolykót (33%) és a harmadik helyezett kövicsíkot (29%).

A balin (Leuciscus aspius) legszebb halaink egyike. Nyúlánk, mérsékelten magas, oldalról lapított testét apró, ezüstszín pikkelyek fedik. Ragadozó életmódjának megfelelően a szája nagy, szeglete a szem alá ér. Fogai nincsenek, de a menekülő zsákmány megragadását segíti, hogy az alsó állkapcsa elől kissé fölfelé hajlik. Úszóinak alakja és elhelyezkedése szabályos. A mélyen bemetszett farokúszó szürkés, az alsó úszók vörhenyesek. Nagyra növő faj, a magyarországi horgászrekord 10,54 kg.

A vidék jövője, a jövő vidéke - Géczy Gábor délvidéki előadása

Géczy Gábor délvidéki előadása

A "Szeressük vissza Magyarországot!" sorozaton belül Délvidékre, Magyarkanizsára látogatott szeptember 28-án Géczy Gábor. Az előadás témája a vidék jövője, és a jövő vidéke, a Kárpát-medence és népeinek újraegyesülése: az Új Szövetség!

"A Délvidékkel kapcsolatban pedig szeretnék elmondani egy nagyon fontos tanmesét, mert nyilván úgy érzik, hogy még a Kárpát-medencén belül is a legrosszab helyzetben levő része a magyarságnak. A tanmese arról szól, hogy a parasztnak elszökik a lova. Mondja neki a szomszéd, hogy jajj szomszéd, micsoda kár ért. Meglehet, lehet, hogy igen, lehet, hogy nem - válaszolja. Másnap visszajön a lova és hoz még magával négy kancát. Úúúú, szomszod, micsoda szerencse érte - mondja a szomszéd. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem - válaszolja. Harmadnap felül az egyszem fia a lovára, leesik, összetöri a lábát és nyomorék lesz. Mondja neki a szomszéd: jaaaj, szomszéd, micsoda szerencsétlenség ért. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem - válaszolja. Negyednapra szorozóbizottság jön a faluba és minden működőképes fiatalt elvisznek, kivéve ezt a nyomorékot, elviszik őket a háborúba. A szomszéd mondta neki, hogy micsoda szerencse érte. Lehet, hogy igen, lehet, hogy nem - válaszolja.
A Délvidékről ennyit szeretnék mondani: lehet, hogy igen, lehet, hogy nem. Óriási lehetőségek vannak a Délvidék előtt, pont azért, mert nem esett bele ebbe az EU-csapdába, mint mi.
" - rövid részlet az előadásból.

Forrás: 
vajdasag.eu

Két millió euró a tisztább levegőért

EPP-HungarianPress

Hölvényi György sajtóközleménye
Az Európai Parlament Környezetvédelmi Bizottsága ma délelőtti ülésén nagy többséggel támogatta Hölvényi György kereszténydemokrata (Fidesz-KDNP) európai parlamenti képviselő módosító indítványát, amelynek köszönhetően jövőre kiemelt jelentőségű uniós kutatás indulhat két millió euró értékben.
Az Európai Unió 2017-es költségvetéséhez benyújtott módosító indítványával Hölvényi György kutatási tervet javasolt a rossz európai levegőminőségért felelős szennyező források alaposabb vizsgálata érdekében.
A szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedésekért nagymértékben felelős városi légszennyezés csökkentése napjaink egyik legnagyobb közegészségügyi kihívása. Míg az ipari termelésből és a közlekedésből származó kibocsátásokat jelenleg széleskörűen szabályozza az európai jogalkotó, a szálló por magas koncentrációjáért felelős egyéb, nem hagyományos szennyezőforrások káros hatásait eddig nem vizsgálták. A néppárti képviselő által kezdeményezett kutatás első lépésben felméri a veszélyes hulladékok, autógumik, használt ruhák, elektronikai eszközök és építési hulladékok háztartásoknál történő égetéséből származó légszennyezés mértékét, valamint azok közegészségre gyakorolt hatását. A kutatás végső célja, hogy a társadalmi-gazdasági szempontok figyelembevétele mellett megfelelő csökkentési intézkedéseket, valamint környezetbarát és fenntartható tüzelési módokat javasoljon.

Erdélyi természetvédők a közmédiában

öreg fák védelme

A Gyilkos-tó jövőjéről és az öreg fák védelméről a Térképben

A Térkép augusztus 6-ai adását a természetvédelemnek szenteli. A műsorban a Gyilkos-tó jövőjéről, s az erdélyi famatuzsálemek aggasztó sorsáról is átfogó képet kaphatnak a nézők.

„Élt valamikor Gyergyóban egy csodaszép lány, Fazekas Eszter”- kezdődik a ballada a Gyilkos-tó 1837-es keletkezéséről. A világ sokat változott azóta, a gyergyószentmiklósi önkormányzat közigazgatási területén ma már turistaparadicsom várja az Eszter tekintetét visszatükröző tóra kíváncsi turisták ezreit. Éppen ez lett a veszte a természeti ritkaságnak számító tengerszemnek.
„Behatárolható sajnos az az idő, amikor a tó feltelik és mocsárrá alakul – húzza meg a vészharangot Nagy Attila, önkéntes, a gyergyószentmiklósi Naturland alapítvány munkatársa. - Ez a folyamat felgyorsul azzal, hogy a gyűjtőmedencében levő erdőket kivágják, és így a hordalék mennyisége is hatványozottan nő.”

Újabb tíz bölényt engednek szabadon a dél-erdélyi Szárkő-hegységben

Gazda Árpád, az MTI tudósítója jelenti: Kolozsvár, 2016. június 13., szerda (MTI) - Újabb tíz bölény érkezett a dél-erdélyi Szárkő-hegységbe az elmúlt hét végén a faj újrahonosítási programja keretében - közölte hétfőn a WWF Románia.

A németországi és belgiumi rezervátumokból származó bölények egy 15 hektáros elkerített területen ismerkednek új környezetükkel, és várhatóan egy hónap múlva csatlakozhatnak az elmúlt években szabadon bocsátott bölények csordájához. Mint a WWF Románia közölte, az elmúlt évek telepítéseiből jelenleg 20 bölény él szabadon a Szárkő-hegység 59 ezer hektáros Natura 2000-es besorolású védett területén.
A WWF Románia és a Rewilding Europe egyesület 2014-ben indította el a bölények "visszavadítását" célzó programját, amely a valaha volt legjelentősebb kísérlet a bölények európai újratelepítésére. Az Európai Bizottság Life programján keresztül támogatott program célja, hogy 2020-ig legkevesebb 193, 2024-ig pedig akár 300 bölény éljen szabadon a Déli-Kárpátokban.
Csibi Magor, a WWF Románia igazgatója az MTI-nek elmondta: a mostani a harmadik telepítés, korábban 14, majd 17 bölényt telepítettek a Szárkő-hegységbe. A korábbi telepítésekből származó bölénycsordát a kéknyelvbetegség és a védett területen elszaporodott, falkában vadászó kóbor kutyák is ritkították. Az igazgató hozzátette: eddig három bölényborjú született a visszavadítási programban, de mindhárom elpusztult.

Forrás: 
MTI

A Környezetvédelmi világnap alkalmából készült felmérés A felelős erdőgazdálkodás védjegyéről

A Környezetvédelmi világnap alkalmából készült felmérés A felelős erdőgazdálkodás védjegyéről / Premier Communications

A Tetra Pak és a Lidl Magyarország közösen hívja fel a figyelmet a környezetvédelmi jelzés fontosságára

Budapest, 2016. június 1. – A magyar lakosság 18%-a tudja, mit jelöl az egyik legfontosabb, fa és papír alapú termékeken szereplő környezetvédelmi tanúsítás, az FSC® (Forest Stewardship Council®, magyarul Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) emblémája, 75% azonban úgy gondolja, hogy még nem találkozott a mindennapi fogyasztási cikkeken is szereplő védjeggyel – derül ki a Tetra Pak környezetvédelmi világnap alkalmából készített lakossági felméréséből. A Tetra Pak és a Lidl közösen hívja fel a figyelmet arra, hogy a védjeggyel ellátott termékek választásával, kis odafigyeléssel is sokat tehetünk a környezetünkért. A két vállalat összefogása révén a Pilos sajátmárkás termékek italos karton csomagolására is felkerült az FSC embléma, tanúsítva, hogy azok papír alapanyaga felelős erdőgazdálkodásból és egyéb ellenőrzött forrásokból származik.

Az is lehet arany, ami nem fénylik

EPP-HungarianPress / Hölvényi György

Hölvényi György sajtóközleménye
Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő (Fidesz-KDNP) tegnap Belgiumban meglátogatta a világ egyik legnagyobb e-hulladék feldolgozó üzemét. A bányászati hulladékokról szóló irányelv végrehajtási jelentésének parlamenti felelőse szerint a "városi bányászattal" környezetünk károsítása nélkül juthatnánk a mai életformánk fenntartásához szükséges nyersanyagokhoz.

A 21. század környezetvédelmi és nyersanyagpolitikai kihívásainak megfelelve a belgiumi Hobokenben működő vállalat mára teljesen felhagyott a hagyományos bányászattal, helyette a "városi bányászatot", azaz a nemesfémek és ritkaföldfémek visszanyerését helyezte üzleti tevékenységének fókuszába. Évente 350.000 tonna elektronikai hulladékból, bányászati maradványból és kohók salakanyagából 17-féle fémet, többek között 30 tonna aranyat, és 1000 tonna ezüstöt nyernek vissza rendkívül szigorú környezetvédelmi követelmények betartása mellett. Az eljárással a hagyományos bányászathoz képest így évente átlagosan 1 millió tonna széndioxid-megtakarítás érhető el.

A növények ötödét kipusztulás fenyegeti a klímaváltozás és élőhelyük elvesztése miatt

London, 2016. május 10., kedd (MTI) - A klímaváltozás, élőhelyük elvesztése, betegségek és invazív fajok elszaporodása miatt az ismert növényfajok ötödét kipusztulás fenyegeti egy, a globális növényvilágról készült brit felmérés szerint.

A tudósok becslése szerint a tudomány ma mintegy 390 ezer növényfajt ismer. Tavaly 2034, addig ismeretlen növényfajt fedeztek fel - idézte a BBC News a brit Királyi Botanikus Kert (RBG) jelentését.
A beszámoló ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a növényfajok 21 százalékát a kipusztulás fenyegeti. Ennek főbb okai között a klímaváltozást, az élőhely elvesztését, a különböző betegségeket és az invazív fajok elterjedését sorolták fel.
Kathy Willis professzor, a London délnyugati részén található világhírű növénykert és botanikai kutatóállomás, a RBG Kew tudósa elmondta: "nagyon fontos, hogy megtudjuk, hány növényfaj él a Földön, hol találhatóak, milyen kapcsolatban álnak egymással az egyes növénycsoportok, hiszen a növények alapvetőek az emberiség jóléte szempontjából. Ellátnak minket táplálékkal, üzemanyaggal, gyógyszerrel, és a klímánk szabályozásában is szerepet játszanak".
A Föld növényvilágának felmérésekor a kutatók sok átfedést találtak: számos növény szerepel különböző néven, mivel előfordul, hogy különböző botanikusok, különböző időpontban más nevet adtak nekik.

Forrás: 
MTI

Bátaszék legöregebb fája, a molyhos tölgy lett az év európai fája

A bátaszéki molyhos tölgyfa, amely 2016-os év európai fája lett, és a Szent Orbán kápolna Bátaszék közelében 2016. április 21-én. A Brüsszelben nyilvánosságra hozott eredmény szerint az idén februárban meghirdetett versenyen a legtöbb, 72 653 szavazatot a bátaszéki fa kapta. MTI Fotó: Sóki Tamás

Brüsszel, 2016. április 20., szerda (MTI) - Bátaszék legöregebb fája, a település büszkesége, a Szent Orbán Kápolna melletti molyhos tölgy lett a 2016-os év európai fája.

A Brüsszelben szerdán nyilvánosságra hozott eredmény szerint az idén februárban meghirdetett versenyen a legtöbb, 72 653 szavazatot a bátaszéki fa kapta - olvasható a szervező Environmental Partnership Association közleményében.
Idézik Karmenu Vella környezetpolitikáért felelős uniós biztost, aki a díjátadón videoüzenetben köszöntötte a résztvevőket, és aki szerint "a fák arra emlékeztetnek mindannyiunkat, hogy milyen fontos része életünknek a természet".
Pavel Poc, az Európai Parlament Környezetvédelmi, Közegészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Bizottságának egyik alelnöke, a díjátadó egyik védnöke beszédében azt hangsúlyozta, hogy "a fákkal való találkozás számos történetet hoz felszínre, amelyek gyakran legendákká válnak, néha történelmünk részét képezik."
A versenyszervezők reménye szerint Az év európai fája kezdeményezés néhány éven belül páneurópai mozgalommá válik, amely jelentősen és mérhetően foga erősíteni a helyi közösségeket és a környezettudatos életmódot.
A közlemény felidézi, hogy 15 európai ország 15 fája versengett egymással A 2016-os év európai fája címért. Minden versenyben részt vevő fa a környezetükben élő emberek és a növényvilág kapcsolatának jelképei, és egyúttal a természeti örökség fontosságát, illetve a helyi közösségek összefogását mutatják - írták.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep