Jelenlegi hely

Régészet

Ritka avar kori lelet került elő Hajdú-Bihar megyében

Aranypárta egy 7. században élt 10-12 éves kislány koponyatöredékén a lelet bemutatóján a debreceni Déri Múzeumban 2016. augusztus 24-én. A ritka és különlegesen értékes avar kori leletre az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti nyomvonalának megelőző feltárásán bukkantak a múzeum régészei. MTI Fotó: Balázs Attila

Debrecen, 206. augusztus 24. (MTI) - Ritka és különlegesen értékes leletre, egy avar korban élt 10-12 éves kislány koponyájára bukkantak a múlt héten a debreceni Déri Múzeum régészei az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu közötti nyomvonalának megelőző feltárásán - közölte hétfői sajtótájékoztatóján a múzeum igazgatója.

Angi János elmondta, a hogy augusztus elejétől 13 régész vezetésével 13 csapat végzi az építkezést megelőző régészeti feltáró munkát, ők bukkantak rá múlt pénteken egy 7. században élt kislány koponyájára.
A kislányt homlokán aranypánttal temették el. A most feltárt aranytárgy Hajdú-Bihar megyében egyedülálló, de az egész Kárpát-medencében is különleges, ugyanis ehhez hasonló lelet csupán öt lelőhelyről került elő korábban.

Forrás: 
MTI

Egyedülálló hun lelettel gyarapodott a Nemzeti Múzeum

Szenthe Gergely ásatásvezető régész egy lószerszámdíszt mutat a 125 tételből álló, nagy értékű, hun kori leletegyüttest bemutató sajtótájékoztatón a Magyar Nemzeti Múzeumban 2016. augusztus 11-én. Ehmann Gábor fűtés- és vízvezeték-szerelő, a lelet megtalálója egy észak-dunántúli túraútvonal közelében, a falevelek között látott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNG szakembereivel. MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Budapest, 2016. augusztus 11., csütörtök (MTI) - Egyedülállú, 125 tételből álló hun kori leletegyüttessel gyarapodott a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) gyűjteménye; a nyáron feltárt, restaurálás alatt álló műtárgyakból egy-két éven belül kiállítás nyílik.

Varga Benedek, az MNM főigazgatója a leletegyüttes csütörtöki sajtóbemutatóján elmondta: a hun kori tárgyakról egy túrázó, Ehmann Gábor értesítette a múzeumot.
Ehmann Gábor elárulta: egy észak-dunántúli túrautvonal mellett, falevelek mellett pillantott meg egy nemesfém veretet, majd a lelőhely bolygatása nélkül felvette a kapcsolatot az MNM szakembereivel.
Szenthe Gergely ásatásvezető régész hozzátette: június elején zajlott le a terepi kutatás jelentős része, majd műszeres kutatást is végeztek talajradarral és magnetométerrel.
Ezután került sor az ásatásra, melynek során kiderült, hogy egy északi tájolású platón patkó alakban földelték el a tárgyakat, nyolc-tíz csoportban.
A "patkó" nyugati szárát egy nyereg és szügy- vagy farhám, keleti oldalát egy zabla és fejhám veretei alkotják, középen egy férfiviselethez tartozó együttes darabjait és egy nyílcsúcsot tártak fel.

Forrás: 
MTI

Ezüst és arany átoklemezekre bukkantak szerb régészek Kostolacon

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb/Kostolac, 2016. augusztus 9., kedd (MTI) - Ezüst és arany lamellákba vésett varázsszövegeket tartalmazó, csaknem 2000 éves amulettekre bukkantak régészek Szerbia délkeleti részén, Kostolac mellett, a Duna jobb partján fekvő egykori római városban, Viminaciumban egy temetkezési helyen.

A varázsszövegek többsége ártó célzatú, megkötő átkokat tartalmaz, de bajelhárító vagy gyógyító szövegeket is írtak az amulettekre - közölte Ilija Dankovic, a szerb tudományos akadémia (SANU) régészeti intézetének kutatója.
A lemezkéket legtöbbször az idő előtt elhalálozott vagy erőszakos halált halt emberekkel együtt temették el, hogy az isteneknek üzenjenek velük. Dankovic szerint az arany és az ezüst lamellára írt szövegekkel nagy valószínűséggel a jóindulatú isteneknek akartak üzenni.
A tudósokat meglepte az egyedi felfedezés, amilyenre még nem volt példa az ókori Róma területén - jelezte a régész.

Forrás: 
MTI

Egy szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán

Kecskemét, 2016. május 16., hétfő (MTI) - Egy különleges szkíta ékszer és egy avar kovácsműhely maradványai is előkerültek Kecskemét-Hetényegyházán, az északi elkerülő út befejező szakaszát megelőző próbaásatások során - tájékoztatta Wilhelm Gábor, az ásatást vezető régész az MTI-t.

Két helyszínen összesen négy korszak emlékei kerültek felszínre a kecskeméti Katona József Múzeum munkatársainak feltárása során. Az egyik legkülönlegesebb lelet egy, a Krisztus előtti 6. századból származó szkíta ékszer: az eredetileg bronzból öntött spirálcsüngőt aranylemezzel borították.
Wilhelm Gábor elmondta: a múzeumnak korábban nem volt hasonló ékszere, de a megyében is csak egy-két darab ismert.
Hasonlóan egyedi a 7-8. századi avar falu maradványai között felfedezett kovácsműhely. A Duna-Tisza-közén eddig ugyanis még nem sikerült hasonló emléket feltárni. Az avarokról régóta tudjuk, hogy nagyszerű fémművesek voltak, hiszen sírjaikból számos szépen megmunkált vas-, bronz- és aranytárgy került elő, de a műhelyeik nyomát ritkán találni - fogalmazott a vezető régész. Egy összeomlott kemence darabjai, a nagyméretű vasbucák maradványai és a melléktermékek azonban egyértelmű bizonyítékai a kovácsmesterséget űzők műhelyének.

Forrás: 
MTI

Megtalálhatták Hannibál Alpokon átvezető útját

London, 2016. április 6., szerda (MTI) - Egy kutatócsoport úgy véli, megtalálta azt az útvonalat, amelyen az ókori pun hadvezér, Hannibál átkelt az Alpokon, hogy megtámadja Rómát.

A régészek a francia-olasz határ közelében fekvő hágón bukkantak olyan feltört talajrétegre, amelynek vizsgálatából kiderült, hogy Hannibál inváziójának idején bolygatták meg. Az Archaeometry folyóiratban közölt tanulmányuk szerint a feltört talaj gazdag volt a lótrágyából származó mikrobákban - ismertette a részleteket a BBC News.
Hannibál Kr. e. 3. századi hadjáratát az ókor legnagyobb szabású katonai manőverének tartják a történészek. A karthágói hadsereg parancsnokaként Kr. e. 218 és 201 között viselte a második háborút Róma ellen. A mai Tunézia területén egykor virágzó Karthágó Róma legnagyobb katonai ellensége volt azidőtájt.
Hannibál a második hadjáratban 30 ezer katonát, 15 ezer lovat és 37 elefántot vezetett át az Alpokon, hogy a szárazföld felől kerülve legyőzze Rómát. A zseniális stratégia egy sor győzelmet hozott a pun seregnek, de végül Kr. e. 202-ben Zamánál csatát veszettek Róma ellen.
A történészek régóta vitatkoznak azon, hogy milyen útvonalon jutott át Hannibál seregével az Alpokon, megingathatatlan régészeti bizonyítékot azonban nagyon nehéz találni erre a kérdésre. A friss tanulmány a francia-olasz határon fekvő, ókorban megbolygatott talajú hágót tartja az átkelés útvonalának. A nemzetközi kutatócsoport azt állítja, hogy a hadvezér a háromezer méter magasra vezető Col de Traversette hágón haladt át.

Forrás: 
MTI

Szenzációs tatárjárás kori régészeti lelőhelyet tártak fel Kiskunmajsa közelében

Régészek dolgoznak egy tatárjárás kori régészeti lelőhelyen Kiskunmajsa közelében 2016. március 31-én. A Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató (balról) vezetésével feltárt Árpád-kori falu területén, két egykori épületben több mint kétszázötven ezüstpénzre, továbbá gyűrűkre és egyéb ékszerekre bukkantak a régészek, emellett rengeteg összeégett emberi csontmaradvány került elő, főként gyermekeké. A pénzek főként IV. Béla magyar király veretei, dénárok és lemezpénzek, azaz bracteáták, valamint középkori nyugati

Kecskemét, 2016. április 1., péntek (MTI) - Régészeti szenzációnak számító tatárjárás kori leletanyagot tártak fel a napokban a Kecskeméti Katona József Múzeum munkatársai Kiskunmajsa közelében - tájékoztatta az intézmény kultúraközvetítője pénteken az MTI-t.

Kriston Vízi József etnográfus közlése szerint a Rosta Szabolcs régész-múzeumigazgató vezetésével, komoly térinformatikai háttérmunka és több hónapos előkészítés után a napokban befejeződött feltáráson kecskeméti, bajai és kiskunhalasi szakemberek végeztek rendkívül értékes leletmentést.
A helyszínen, Kiskunmajsa határában, egy Árpád-kori falu területén korábban két egykori épületben elrejtett kincseket fordított ki az eke. A munka során több mint 250 ezüstpénz, gyűrűk és egyéb ékszerek mellett rengeteg emberi maradvány került elő. A pénzek többsége IV. Béla magyar király veretei, dénárok és lemezpénzek, vagyis bracteáták, de nagy számban találtak nyugati pénzeket, úgynevezett friesachi dénárokat is, sőt egy angol pennyt is elrejtett egykori tulajdonosa.
Emellett számtalan megégett emberi csontra, zömmel gyermekek maradványaira is bukkantak a szakemberek - tette hozzá Kriston Vízi József, jelezve: a lelőhely minden valószínűség szerint hasonló tragédia színhelye volt, mint a szomszédos Szankon 2010-ben Sz. Wilhelm Gábor kecskeméti régész irányításával feltárt Árpád-kori ház, ahol több tucatnyi férfi, nő és gyermek maradványait hozták felszínre. Az akkori kiemelkedő kincslelet - aranygyűrűk, aranypárta, hegyikristály és egyéb ezüstértékek - elrejtőire feltehetőleg szintén a tatárok gyújtották rá otthonukat.

Forrás: 
MTI

Mali Losinjban nyitnak múzeumot Apoxüomenosz rendkívüli bronzszobrának

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti:
Zágráb, 2016. március 15., kedd (MTI) -
Külön múzeumot nyitnak Horvátországban, Mali Losinjban, Losinj-sziget székhelyén a görög atléta, Apoxüomenosz felbecsülhetetlen értékű antik bronzszobrának, a kiállítás április 30-tól lesz látogatható.

Az ókori görög sportoló bronzszobrát 1999-ben az Észak-Adrián, Losinj-sziget közelében 40 méter mélyen búvárok találták meg és hozták a felszínre. Az alkotás 192 centiméter magas és 300 kilós. Miután a régészek megállapították eredetiségét, a projektbe a horvát szakemberek mellett belga, brit, olasz, továbbá osztrák, német és amerikai tudósok is bekapcsolódtak.
Apoxüomenosz szobra 2000 októberéig egy édesvízű medencében pihent. Az alkotás eredeti formába való visszaállítását a zágrábi restaurációs központban végezték úgy, hogy először számítógéppel háromdimenziós digitális képet készítettek róla. Helyreállítása hat évet vett igénybe.
A rendkívüli műalkotást a helyreállítás után a zágrábi régészeti múzeumban állították ki, de az évek alatt megcsodálhatták az érdeklődök Londonban, Los Angelesben és párizsi Louvre-ban is.

Forrás: 
MTI

A legrégibb ismert szárazföldi élőlénykövületet azonosították

London, 2016. március 2., szerda (MTI) - Szárazföldi organizmus legrégibb ismert kövületét azonosította a Cambridge-i Egyetem kutatója: egy parányi, 440 millió éves gombafélét - írta a BBC hírportálja.

Az emberi hajszál átmérőjénél is rövidebb Tortotubus nevű gomba az életét a föld alatt töltötte - írja a Botanical Journal of the Linnean Society című szaklap friss számában megjelent tanulmány szerzője, Martin Smith, aki szerint a kicsiny kövület segíthet megérteni, hogy hódította meg az élet a Föld köves pusztaságát.
A legtöbb kutató egyetért abban, hogy az élet 500-450 millió évvel ezelőtt költözött a tengerekből a szárazföldre. Ahhoz azonban, hogy a növények és az állatok megvethessék a lábukat a szilárd földön, szükség volt tápanyagokra és táptalajra.

Forrás: 
MTI

Rovásírásos csontlemez és hamvasztásos sírlelet egy új szegedi kiállításon

Szeged, 2016. február 20., szombat (MTI) - Rovásírásos íjcsontlemezt és egy hamvasztásos sír tárgyait is láthatja a közönség a szegedi Móra Ferenc Múzeum hétfőtől látogatható új időszaki kiállításán, amelyen az M43-as autópálya építését megelőző régészeti feltárás anyagát mutatják be.

Szarka József régészeti és műtárgyvédelmi osztályvezető az MTI-nek felidézte, hogy a régészeti terepbejárások még 1999-ben kezdődtek, és az elmúlt 15 évben hatvanhat lelőhelyen csaknem kilencszázezer négyzetmétert tártak fel.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep