Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Újvidék, 2016. május 19., csütörtök (MTI) - A magyar-szerb gazdasági együttműködés javulását a két ország közötti politikai kapcsolatok javulása alapozta meg - hangzott el a Magyar-Szerb Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett magyar szakmai napon csütörtökön Újvidéken.

Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete elmondta: 2014-ben a magyar-szerb kétoldalú kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,7 milliárd eurót, majd 2015-ben 4 százalékkal 1,8 milliárd euró fölé emelkedett. Az idei év első két hónapjára vonatkozó adatok szerint a kereskedelmi forgalom a tavalyi év azonos időszakához képest további 6 százalékkal bővült. Ugyanakkor csökkent a magyar élelmiszeripari termékek Szerbiába irányuló exportja, ennek oka pedig az Oroszországgal szemben bevezetett embargó, amely miatt a nyugat-európai országok az orosz piaci kiesést a Nyugat-Balkánra és Szerbiába irányuló exporttal próbálták meg kompenzálni.
Magyarország részvétele az újvidéki vásáron azért is fontos, hogy megtalálják azokat a piaci réseket, amelyeket a magyar termékek tudnának betölteni - hangzott el a szakmai napon.
Az Újvidéki Nemzetközi Mezőgazdasági Vásáron Magyarországról elsősorban az élelmiszeripar, és az ehhez kapcsolódó feldolgozó- és gépipar képviselteti magát.

Budapest, 2016. május 14., szombat (MTI) - Ma van az Emlékhelyek napja, amelyen országszerte mintegy 50 nemzeti és történelmi emlékhely várja programokkal a látogatókat.

Az országos rendezvénysorozatot első alkalommal szervezi meg a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI). A nyitó rendezvénynek az egyetlen kiemelt emlékhely, a budapesti Kossuth tér ad otthont, ahol a köszöntők után a Magyar Nemzeti Táncegyüttes és a vitéz Szurmay Sándor Budapest Helyőrségi Dandár zenekar lép fel.
Az Országházban építéstörténeti előadás lesz az Országgyűlési Múzeum Kőtárában, tárlatvezetést tartanak a múzeum 1956-os emlékhelyén és a kiállítótér két állandó kiállítását is meg lehet tekinteni.

Szeged, 2016. május 13., péntek (MTI) - A migrációs válság állt a középpontjában a szárazföldi külső határral rendelkező schengeni tagállamok szegedi belügyminiszteri találkozójának, amely közös nyilatkozat elfogadásával és sajtótájékoztatóval zárult pénteken.

Pintér Sándor belügyminiszter elmondta, a tanácskozás célja az volt, hogy a külső határokkal rendelkező tagországok azonos válaszokat adjanak a kihívásokra, segítsék egymás erőfeszítéseit; ez egyaránt jelenti a legjobb gyakorlatok megosztását vagy szükség esetén az erők, eszközök átcsoportosítását. Hozzátette: jó példa volt erre, amikor a tagországok jelentős élőerővel támogatták Szlovéniát, hogy a külső határokat meg tudja védeni.
A miniszteri találkozó résztvevői megismerhették a hazai gyakorlatot, azt, miként őrzik a magyar hatóságok a külső határokat a schengeni előírásoknak eleget téve, és hogyan oldják meg a menekültkérelmek befogadását - közölte.
Trócsányi László igazságügyi miniszter hangsúlyozta, nagyon fontos a jogszabályok betartása és betartatása. A dublini egyezmény előírásainak sok ország nem tett eleget, emiatt Magyarországon több mint 190 ezer ember regisztrációját kellett elvégezni. A jogszabályoknak hatékonyaknak is kell lenniük: a kötelező kvótáról hozott tavaly szeptemberi európai tanácsi határozatban rögzített 160 ezerből eddig 1145 ember áttelepítése történt meg - mondta.
A miniszter kifejtette, nemzeti szinten ugyanakkor hatékony és eredményes jogszabályok születnek, példaként említette a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet kezelésére hozott magyar intézkedéseket, amelyek példáját más európai országok is követték.
A menekültügyi szabályok racionalizált keretek közötti betartása valamennyi tagország érdeke - közölte Trócsányi László, aki felhívta a figyelmet arra: együttműködésre van szükség a tagországok között éppúgy, mint az Európába érkezők és a hatóságok között.

Budapest, 2016. május 11., szerda (MTI) - A migránsok három útvonalon is érkezhetnek: a Balkánon át, Egyiptomból és Líbiából, ezért a határbiztonság, menekülthelyzet még korántsem zárult le - mondta Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.

A főtanácsadó emlékeztetett rá: a görög szigeteknél viszonylag lassú a benyújtott vízumkérelmek elbírálása, a Törökországgal kötött európai uniós megállapodás pedig "több szempontból ingatag", részben a török miniszterelnök lemondása miatt. Nem lehet tudni, hogy az új miniszterelnök milyen lépéseket tervez a migránsok ügyében, illetve előáll-e új elvárásokkal - tette hozzá.
Szavai szerint a nagypolitika kérdése, hogy mi lesz a Törökország által támasztott legfontosabb igény, a vízummentesség sorsa, illetve, ha ez nem valósul meg, akkor milyen követelményeket támaszt az ország, és azokat az Európai Unió tudja vagy akarja-e teljesíteni.
Bakondi György kiemelte: a magyar kormány már megfogalmazta a Schengen 2. tervben, hogy Európának képesnek kell lennie megőrizni külső határait, az európai biztonság, a térség gazdasági-társadalmi-szociális jövője nem tehető függővé egyetlen, európai unión kívüli ország, Törökország segítségétől.