Bajnok Artúr, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Luxembourg, 2016. március 1., kedd (MTI) - Az európai uniós tagállamoknak jogukban áll előírni, hogy az ország területének melyik részén telepedjenek le az általuk nemzetközi védelemben részesített személyek, amennyiben a menekülteknek fokozott integrációs nehézségeik vannak - mondta ki keddi ítéletében az Európai Unió Bírósága (ECJ).

Az ügy előzménye, hogy a hatóságok előírták két, úgynevezett kiegészítő védelemben részesített szíriai állampolgár számára, hogy hol telepedhetnek le Németországon belül, és az érintettek megtámadták ezt a döntést a bíróságon. Az ügyben eljáró szövetségi közigazgatási bíróság azt kérdezte a luxembourgi székhelyű uniós intézménytől, hogy a lakóhely megszabását lehetővé tevő német törvények összhangban vannak-e a közösségi szabályokkal.
Keddi ítéletében a bíróság megállapította, hogy a vonatkozó uniós irányelv szerint az EU-tagállamoknak a területükön nem csak a szabad mozgás, hanem a lakóhely szabad megválasztásának lehetőségét is biztosítaniuk kell a kiegészítő védelemben részesített személyek számára. Hozzátették, hogy amennyiben a lakóhelyre vonatkozó kötelezettség csak a kiegészítő védelemben részesülő személyekre vonatkozik, korlátozza ezen személyeknek részesülését is a szociális támogatásokból.

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti:
Belgrád/Pristina, 2016. február 29., hétfő (MTI) - Az első vádemelésekkel várhatóan szeptemberben kezdi meg munkáját a koszovói háborús bűnöket vizsgáló különleges bíróság - értesült a pristinai sajtó hétfőn.

Sokáig nem lehetett tudni, hogy a bíróság Pristinában vagy Hágában működik-e majd, de a legfrissebb információk szerint Hollandiában állítják fel, mert - a holland kormány indoklása szerint - a tanúk veszélyeztetve érezhetnék magukat Koszovóban, mivel sokan még most is szabadságharcosoknak tartják azokat, akiket a bíróság gyanúsítottként kezelne.
A bíróság az 1998-1999-es koszovói konfliktus idején a gerillaakcióiról elhíresült Koszovói Felszabadítási Hadsereg (UCK) által elkövetett - feltételezett - háborús bűnöket vizsgálná. Az UCK tettei máig vitatottak. Még azzal is vádolták, hogy szervkereskedelmi hálózatot szervezett, amelynek keretében fogságba ejtett, elrabolt szerb és albán nemzetiségű személyeket csonkítottak, illetve gyilkoltak meg. Dick Marty az Európa Tanács megbízottjaként 2010-ben készített jelentést a szervkereskedelmi ügyről, amellyel kapcsolatban Hashim Thaci beiktatásra váró koszovói köztársasági elnök neve is felmerült.

Venczel Katalin, az MTI tudósítója jelenti:
Párizs, 2016. február 29., hétfő (MTI) - Jelentős rendőri készültség mellett megkezdődött hétfőn az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részének felszámolása, amire múlt héten adott engedélyt a lille-i bíróság.

A francia állam egy magáncéget bízott meg, hogy elsőként mintegy húsz sátrat távolítson el egy 100-szor 100 méteres területről.
A buldózeres kiürítés megkezdését száz rohamrendőr biztosította. A tábor előtt eközben mintegy harminc rendőrautó és két rendőrségi kamion ügyelt a rendre. Néhány migráns, akik mellé szociális munkásokat is küldtek a hatóságok, hogy segítsenek a táborlakókat a felkínált szállásokra terelni, összeszedhette személyes holmijait a felszámolásra ítélt övezetben. A helyszíni tudósítások szerint a migránsok egy része a "dzsungel" más részeire költözött át.

Szeged, 2016. február 22., hétfő (MTI) - Százkilencvenhat ítéletet hozott határzár tiltott átlépésének bűntette ügyében a Szegedi Járásbíróság az előző héten - tájékoztatta a Szegedi Törvényszék szóvivője hétfőn az MTI-t.

Juhászné Prágai Erika közölte, a bíróság öt vádlottal szemben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, a kiutasítás mellett, 135 vádlottat egy évre, ötvenhármat két évre, egyet három évre kiutasított Magyarország területéről.
Egy vádlottat határzár megrongálásának bűntette miatt sújtott felfüggesztett szabadságvesztéssel a bíróság.