Jelenlegi hely

Horvátország

Európai integrációs és gazdasági kérdésekről tárgyalt a boszniai, a horvát és a szerb elnök Mostarban

Mostar / fotó: vajdasag.eu

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád/Mostar, 2018. március 6., kedd (MTI) - Főként gazdasági kérdésekről, a kereskedelmi áruforgalom növekedéséről, az infrastruktúra fejlesztéséről, a határvitákról, valamint az Európai Unió nyugat-balkáni bővítési stratégiájáról tárgyalt kedden a boszniai Mostarban a háromtagú boszniai államelnökség, valamint a szerb és a horvát államfő.

Elhangzott, folyamatosan nő a kétoldalú kereskedelmi áruforgalom a három ország között, ám a gazdasági kapcsolatok további erősítésére van szükség ahhoz, hogy a térséget vonzóbbá tegyék a külföldi befektetők számára.
Aleksandar Vucic szerb elnök megismételte korábban már kifejtett elképzelését, amely szerint a nyugat-balkáni országoknak közös piacot kellene létrehozniuk. Mint mondta: a vámok és az adók egységesítésére lenne szükség, valamint egységes piac létrehozására, hogy a befektetők az összes érintett országban hasonló feltételekkel találkozzanak, és a határokon ne kelljen a teherautóknak 20-22 órát várakozniuk. Hozzátette: a kétoldalú kapcsolatok erősítése és az országok összeköttetésének fejlesztése is fontos, így például a Szarajevót Belgráddal összekötő autópálya kiépítése. Mindazonáltal - folytatta Vucic - az a legfontosabb, hogy az emberek biztonságban érezzék magukat, ha ugyanis béke és stabilitás uralkodik a régióban, akkor a gazdaság is gyorsabban tud fejlődni.

Forrás: 
MTI

Embercsempészetért tartóztatott le a horvát rendőrség két szerb és egy magyar állampolgárt

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb, 2018. március 5., hétfő (MTI) - Embercsempészetért tartóztatott le a horvát rendőrség két szerb és egy magyar állampolgárt, akiket azzal vádolnak, hogy illegálisan tíz migránst juttattak át a szerb-horvát határon - közölte a horvát rendőrség hétfőn.

A két gépkocsit a hatóságok vasárnap tartóztatták fel az A3 autópályán, Bród (Slavonski Brod) közelében. Az egyiket, amelyben a tíz pakisztáni, iraki és iráni állampolgár tartózkodott, egy 33 éves szerb állampolgár, a másikat egy 26 éves magyar állampolgár vezette, és vele volt egy 25 éves szerb állampolgár is.
A migránsokat a rendőrség visszaszállította a szerb határra, a Batrovci-Bajakovó határátkelőre, és valószínűleg kitoloncolják őket az országból.
A három embercsempész ellen a rendőrség büntetőjogi feljelentést tett az ügyészségen. Jelenleg előzetesben várják a tárgyalást.

Forrás: 
MTI

Dubrovniki Fórum - Szijjártó: Az Európai Uniónak soha nem kellett még ennyi kihívással egyszerre szembenéznie

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (k), Andrej Plenkovic, az Európai Parlament Külügyi Bizottságának alelnöke (szemben j), James L. Jones, Barack Obama amerikai elnök volt nemzetbiztonsági tanácsadója (elöl j2) és Hoyt Brian Yee európai és eurázsiai kapcsolatokért felelős amerikai külügyminiszter-helyettes (b) a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. MTI Fotó: KKM/

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Dubrovnik, 2016. augusztus 26., péntek (MTI) - Az Európai Uniónak (EU) soha nem kellett még annyi és olyan kihívással egyszerre szembenéznie a második világháborút követően időszakban, mint most - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek Horvátországban, a Dubrovniki Fórum elnevezésű nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson pénteken.

Kifejtette: a bevándorlási nyomás, a terrorfenyegetettség, a britek kilépése az EU-ból, valamint az Ukrajnában zajló háború egyre inkább úgy tűnik, hogy hosszú távú, megoldatlan kihívások elé állítják az EU-t.
A miniszter négy pontban foglalta össze azt a változássorozatot, amelyen a magyar kormány álláspontja szerint az EU-nak végig kell mennie annak érdekében, hogy megtalálja a kiutat ebből a rendkívül nehéz helyzetből.
Első javaslatként azt nevezte meg, hogy az EU-nak "meg kell védenie magát". "Le kell számolni azzal a tarthatatlan európai gyakorlattal, amely arra buzdított ezreket, tízezreket és százezreket, hogy rohanják meg az EU és uniós országok határait, és sértsék is meg azokat" - mondta a miniszter.
Az Európai Bizottságnak (EB) a bevándorlásra vonatkozó eddigi döntéseit károsnak és hibásnak nevezte Szijjártó Péter. Ezt be kell látni és teljesen más irányba kell elindulni a bevándorlási válság kezelésében, mint amilyen úton eddig az EB és az európai intézmények jártak - hangsúlyozta.
Az Európai Unió nyugat-balkáni bővítését fel kell gyorsítani - jegyezte meg második javaslatként a miniszter. Mint kifejtette, többször bebizonyosodott már, hogy a Nyugat-Balkán, Délkelet-Európa rendkívül instabil, törékeny helyzettel rendelkezik, és ezen a törékeny helyzeten leginkább az uniós integráció kibővítése segíthet.

Forrás: 
MTI

Dubrovniki Fórum - Szijjártó a Mol-INA-ügyről tárgyalt a horvát gazdasági miniszterrel

A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter (b3) megbeszélés folyatat Tomislav Panenic horvát gazdasági miniszterrel (j2) Dubrovnikban 2016. augusztus 26-án. Szijjártó Péter a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson vesz részt. Balról Benkő Levente, a KKM biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára (b), Magyar József zágrábi magyar nagykövet (b2) és Altusz Kristóf, a Külgazdasági és Külügyminisztérium

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyniniszter a Dubrovniki Fórum alkalmával kétoldalú megbeszélést folytatott Tomislav Panenic horvát gazdasági miniszterrel, akivel egyebek mellett a Mol-INA-ügyről is egyeztetett.

A Külgazdasági és Külügyminisztériumnak az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében kifejtették: a találkozón Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország "az elmérgesedett vita helyett az együttműködésben érdekelt", ehhez azonban arra van szükség, hogy a Mol INA-val kapcsolatos "ésszerű, üzletszerű és logikus döntéseit horvát oldalról ne akadályozzák".
Mint írták, a horvát miniszter megerősítette kormánya elkötelezettségét az LNG-terminál megépítése mellett.
"Elvárjuk Horvátországtól, hogy kétoldalú és európai kötelezettségeinek megfelelően minél előbb tegye lehetővé a kétirányú gázforgalmazást a horvát-magyar gázvezeték-összeköttetésen" - idézi a közlemény Szijjártó Pétert.

Forrás: 
MTI

Dubrovniki Fórum - Horvát államfő: új lendületet kell adni az adriai-balti-fekete-tengeri együttműködésnek

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Dubrovnik, 2016. augusztus 25., csütörtök (MTI) - Új lendületet kell adni az adriai-balti-fekete-tengeri együttműködésnek, amelyet egész Európára ki kell terjeszteni - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő a Dubrovniki Fórum nemzetközi kül- és biztonságpolitikai tanácskozáson csütörtökön, Dubrovnikban.

A horvát államfő kiemelte, hogy a tizenkét európai országnak, Ausztriának, Bulgáriának, Csehországnak, Észtországnak, Horvátországnak, Lettországnak, Litvániának, Magyarországnak, Lengyelországnak, Romániának, Szlovákiának és Szlovéniának óriási lehetőségei vannak az együttműködés növelésének terén saját és közös céljaik elérésében, ugyanakkor az Európai Unió és a széles transzatlanti közösség érdekében is.
Az államfő úgy vélte: miután újra egyesült Európa és újra kapcsolat alakult ki kelet és nyugat között, "majdnem elhanyagoltuk az északi és déli térségei közötti együttműködést".
Grabar-Kitarovic kifejtette, hogy adriai-balti-fekete-tengeri országok az EU területének 28, lakosságának 22 százalékát teszik ki, de mindössze 10 százalékát adják az EU bruttó hazai termékének (GDP). Az adria-baltik régióban az egy főre jutó GDP 14 ezer 750 euró, ami mindössze 51 százaléka az EU egy főre jutó nominális GDP értékének.

Forrás: 
MTI

Horvát lap: Horvátországnak nem sikerült beszállnia a turistákért folyó harcba

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb, 2016. augusztus 8., hétfő (MTI) - Horvátországnak nem sikerült beszállnia a terrortámadások miatti félelem okán Törökországot, Egyiptomot és Tunéziát elkerülő turistákért folytatott harcba, ezért májusban és júniusban számos szálláshely maradt szabadon - közölte a Poslovni Dnevnik című horvát gazdasági napilap hétfőn.

Az újság arról cikkezett, hogy Törökország, Egyiptom és Tunézia csak az év első hét hónapjában 4,6 millió turistát veszített el, akik az említett országok helyett inkább Spanyolországot választották nyaralásuk helyszínéül, mert az biztonságosabb.
Spanyolország ezért azzal számol, hogy az év végéig a tavalyinál 6,5 millió külföldi turistával több látogat majd az országba, a konkurenciánál kialakult rendkívüli helyzet miatt, és a szezont a várt 70 millió helyett, így rekordszámú 74 millió turistával zárhatja.
Horvátországban a július és az augusztus általában teltházas, ugyanakkor májusban és júniusban több százezer ágy maradt szabadon, és így lesz ez az utószezonban is - írta a lap, amely úgy véli, ez azért van, mert Horvátország nem ajánl all inclusive és olcsó repülőjegyes, pár száz eurós üdülési csomagokat. Júliusban mindössze 100 ezer külföldi turistával több látogatott Horvátországba, mint tavaly ugyanebben az időszakban. Az év első hét hónapjában 45 millió vendégéjszakát regisztráltak, a tavaly valamivel több mint 40 millióval szemben.

Forrás: 
MTI

Horvát államfő: a Vihar politikailag igazolt és erkölcsileg tiszta hadművelet volt

Kriják Krisztina, az MTI tudósítója jelenti: Zágráb/Knin, 2016. augusztus 5., péntek (MTI) - A Vihar politikailag igazolt, erkölcsileg tiszta és katonailag briliáns, horvát állami területet felszabadító hadművelet volt - jelentette ki Kolinda Grabar-Kitarovic államfő, a horvát hadsereg főparancsnoka pénteken Kninben, a Vihar hadművelet 21. évfordulóján rendezett központi állami ünnepségen.

A katonai akció - mint fogalmazott - "egy jó ügy érdekében aratott tisztességes győzelem volt".
Hangsúlyozta, hogy ezt az évfordulót elsősorban a szabadság és a béke napjaként ünnepelik, amelyért Horvátországnak meg kellett küzdenie a háborúban, "felszabadítva és védelmezve az országot az egységre törekvő jugoszláv és csetnik eszme bűnszövetségétől".
Horvátország nemzeti lobogójának ünnepélyes felvonásával, katonai tiszteletadással, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg pénteken a Vihar hadművelet évfordulóján rendezett ünnepség. A zászlófelvonást közös díszfelvonulás követte, és ünnepi szentmisét mutattak be az elhunyt és eltűnt áldozatok emlékére a Horvát Keresztény Fogadalom Nagyasszonya templomában.
A 21 évvel ezelőtti hadműveletben a horvát hadsereg visszafoglalta a horvátországi szerb szakadárok kezén lévő terület nagy részét és annak fővárosát, Knint. A katonai akciót követően a Duna menti elfoglalt területeket (Kelet-Szlavónia, Baranya és Nyugat-Szerémség) is egyesítették Horvátországgal. Ez már békés úton, az ENSZ felügyelete mellett történt, s 1998. január 15-ig tartott.
A hadműveletben több mint 200 ezer horvát katona vett részt, akik 84 óra alatt ellenőrzésük alá vontak 10 ezer 400 négyzetkilométernyi, a szerbek által korábban elfoglalt területet, Horvátország összterületének 18,4 százalékát.
Az akcióban saját adataik szerint a horvátok 174, a szerbek 742 katonát vesztettek, a polgári áldozatok számát ezernél többre becsülik. Ezenkívül mintegy 200-250 ezer, többségében szerb nemzetiségű ember hagyta el otthonát, nagy részük Szerbiába menekült. Emiatt Szerbiában hivatalosan is gyásznappá nyilvánították a Vihar hadművelet évfordulóját, így emlékezve a 21 évvel ezelőtti horvát területvisszafoglaló művelet szerb áldozataira.

Forrás: 
MTI

Nemzetközi jogász: a Vihar hadművelet máig feszültség forrása a szerbek és a horvátok között

Budapest, 2016. augusztus 4., csütörtök (MTI) - A délszláv háborúban 21 évvel ezelőtt indult Vihar hadművelet máig feszültség forrása a szerbek és a horvátok között. Erről Várady Tibor nemzetközi jogász beszélt az M1 aktuális csatorna csütörtöki műsorában.

A horvát hadsereg 1995. augusztus 4-én indította meg a Vihar fedőnevű hadműveletet, amelynek során négy nap alatt ellenőrzése alá vonta a horvátországi szakadár szerb területek java részét.
Miközben a horvátok honvédő háborúként emlegetik a hadműveletet, a szerbek azt emelik ki, hogy ez volt a délszláv konfliktus egyik legnagyobb etnikai tisztogatása - jelentette ki a nemzetközi jogász. Jelezte: a jogilag Horvátországhoz tartozó, ám szerb megszállás alatt álló területről 200 ezren menekültek el, jellemzően a Vajdaságba.

Forrás: 
MTI

Új elnöke van a nagyobbik horvát kormánypártnak, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád/Zágráb, 2016. július 18., hétfő (MTI) - Andrej Plenkovicot választották meg vasárnap a kormányzó, konzervatív Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) új elnökének, miután Tomislav Karamarko korábbi elnök júniusban lemondott tisztségéről.

A HDZ mintegy 220 ezer tagja 19 óráig adhatta le voksát a rendkívüli pártelnöki választásokon.
A funkcióért egyedüliként indult Andrej Plenkovic vasárnap kijelentette: a választásokig már csak két hónap van, ezért gyorsan kell cselekedni, kollégáival mindent megtesz annak érdekében, hogy visszaszerezze a HDZ hitelességét, valamint a választók bizalmát. Hozzátette: arra készül, hogy megnyerje a szeptemberi előre hozott parlamenti választást, és ő legyen az új horvát miniszterelnök. Emellett kijelentette, hogy kész együttműködni a Híd Függetlenek Listájával.
A novemberi választások után a HDZ csak a Híd segítségével tudott kormányt alakítani, ám a két párt közötti különbségek vezettek a kormányfő elleni bizalmatlansági indítványhoz, illetve a kormány bukásához is. A kabinet bukása után a HDZ támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. Tomislav Karamarko azért mondott le, mert nem tudta biztosítani a parlamentben a kormányzáshoz szükséges többséget.

Forrás: 
MTI

Hivatalosan is feloszlott a horvát parlament, szeptemberben választások lesznek

Markovics Annamária, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád/Zágráb, 2016. július 15., péntek (MTI) - Életbe lépett pénteken a horvát parlament feloszlatásáról szóló döntés, így minden feltétel adott, hogy szeptemberben előre hozott parlamenti választást rendezzenek a nyugat-balkáni országban.

A szábor (képviselőház) június 20-án oszlatta fel magát július 15-i hatállyal, miután néhány nappal korábban megvonta a bizalmat Tihomir Oreskovic kormányfőtől. A miniszterelnök ellen éppen az a párt, a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyújtott be bizalmatlansági indítványt, amely a kormányfői posztra javasolta.
A horvát alkotmány szerint a parlament feloszlatásától kezdve legalább harminc és legfeljebb hatvan napnak kell eltelnie az új választások kiírásáig.
A parlamenti választások pontos időpontját Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő határozza meg, a zágrábi sajtó szerint a legvalószínűbb, hogy szeptember 11-én tartják meg a voksolást.
Horvátországban a legutóbb november 8-án tartottak parlamenti választást, akkor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SDP) és a jobboldali HDZ fej fej mellett végzett, a kormányalakításhoz szükség volt a harmadik legtöbb szavazatot megszerzett párt, a Híd Függetlenek Listájának támogatására. A Híd javaslatára került technokrata miniszterelnök a kormány élére, ám fél év alatt szinte semmilyen döntést nem sikerült meghozni.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep