Jelenlegi hely

Csillagászat

Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén

Washington, 2016. augusztus 31., szerda (MTI) - Eddig ismeretlen objektumokra bukkantak a Naprendszer külső vidékén amerikai csillagászok - írta a BBC hírportálja.

Az égitestek között találtak egy jeges objektumot, amely olyan hatalmas pályán kerüli meg a Napot, hogy valószínűleg más csillagok gravitációja is hatással van rá - írták a The Astronomical Journal című szaklapban megjelenő tanulmány szerzői.
Az égitesteket akkor vették észre, amikor egy lehetséges kilencedik bolygó helyét igyekeztek megállapítani. A bolygó jelenlétét eddig közvetett bizonyítékokkal támasztották alá.
A tanulmány szerzői, Scott Sheppard és Chad Trujillo elküldték felfedezésük részleteit az aszteroidákat, üstökösöket és egyéb kisebb égitesteket katalogizáló Minor Planet Centernek.
A kutatás a világ számos obszervatóriumának, többek között a négyméteres chilei Blanco és a nyolcméteres hawaii Subaru teleszkópnak a használatával folyt.
A most felfedezett égitestek egyike - a 2014 FE72 jelű - az Oort-felhő, vagyis a Naprendszer legkülső régiójában található üstököszóna első távoli objektuma, amelynek pályája a Netunusznál is távolibb és mintegy 3 ezerszer akkora távolságra kering a Naptól, mint a Föld.

Forrás: 
MTI

Egy fehér és egy vörös törpéből álló, új típusú csillagrendszert fedezett fel a Hubble

Warwick, 2016. július 29., péntek (MTI) - Új típusú, titokzatos csillagpárt fedezett fel a Hubble űrteleszkóp: az egy fehér és egy vörös törpecsillagból álló rendszer pontosan 118 másodpercenként hatalmas sugárkitörést produkál.

Ez a kozmikus "világítótorony" nagy intenzitással bocsát ki elektromágneses hullámokat, amelyeknek széles spektruma a rádióhullámoktól a látható fényen át egészen az UV-sugarakig terjed - írja a Die Welt online.
A két csillag egy úgynevezett fehér és egy vörös törpe, amelyek 3,6 óra alatt kerülik meg egymást. Az AR Scorpii nevet viselő rendszert már negyven éve regisztrálták, akkor azonban egyetlen, váltakozó fényű csillagként azonosították. Az elmúlt évben német, belga és brit amatőr csillagászok jelezték, hogy az AR Scorpii egy nagyon szokatlan viselkedésű csillagduó.
Ezután kezdtek érdeklődni a profi csillagászok is a szokatlan sugárzásforrás iránt. Tom Marsh, a Warwicki Egyetem csillagásza és csapata egy sor földi teleszkóp és a Hubble űrteleszkóp segítségével végzett kutatásokat, utóbbi az amerikai és az európai űrügynökség, a NASA és az ESA munkáját segíti.
A tudósok megállapították, hogy a Földtől 380 fényévnyi távolságra lévő AR Scorpii egy teljesen új típusú, egzotikus "csillagtandem". Kimutatták, hogy a sugárzásért a fehér törpe felelős. Korábban nem tapasztalták, hogy egy csillag ilyen típusú rádióhullámokat bocsásson ki.

Forrás: 
MTI

Szabad szemmel is látható a Mars, olyan közel halad el a Föld mellett május 30-án

Mars bolygó, fotó: pixabay

Budapest, 2016. május 25., szerda (MTI) - Tizenegy éve nem tapasztalt közelségbe kerül a Földhöz a Mars május 30-án, így szabad szemmel is látható lesz a déli égbolton.

"Kézi távcsővel természetesen jobb képet kaphatunk a vörös bolygóról, mely hétfőn 'csak' 76 millió kilométerre halad el mellettünk. Este tíz óra és éjfél körül lesz érdemes az égbolt déli-délkeleti részét figyelni. Amerre a Holdat látjuk, a horizonthoz közel, megcsodálhatjuk a Mars fényes vörösét is" - magyarázta Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna szerda reggeli műsorában.
Arra is kitért, hogy a Mars mindig érdekelte az embert, része volt az ókori mitológiáknak, a rómaiak a háború istenét tisztelték benne.
A csillagászat azért szentel különös figyelmet a vörös bolygónak, mert bár jóval kisebb a Földnél és légköre sincs, mégis ez hasonlíthat a leginkább a bolygónkhoz. Valószínű, hogy víz is volt rajta.
"Ugyan méreteit tekintve a Vénusz a leghasonlóbb a Földhöz, a felszíne túlságosan forró. A Marson rendkívül hideg van, ám az égitestet kutató számos Mars-szonda eredményei arra utalnak, hogy egykor víz hullámzott rajta, felét óceán, felét szárazföld alkotta és sűrűbb volt a légköre is" - mutatott rá a csillagász.

Forrás: 
MTI
Cimkék: 
Csillagászat

Egy közelben lévő törpegalaxist fedeztek fel a csillagászok

Budapest, 2016. április 19., kedd (MTI) - Egy négyszázezer fényévre, vagyis csillagászati léptékkel a közelben lévő törpegalaxist fedeztek fel a csillagászok.

A Cambridge-i Egyetem csillagászai az Európai Déli Obszervatórium (ESO) Chilében lévő VLT Survey Telescope - VLT Felmérő Teleszkóp (VST) távcsövével végzett felmérés adatainak elemzésével fedezték fel a törpegalaxist.
Kiss László csillagász az M1 aktuális csatorna kedd reggeli műsorában elmondta, hogy a felfedezés ugyan nem áttörő jellegű, de segíti a Tejútrendszer katalogizálásának és megismerésének folyamatát.
Mint hozzátette, a Crater 2 jelzésű, vagyis a Crater (Serleg) csillagképben másodikként beazonosított törpegalaxis a Ferdinánd Magellán portugál felfedező által az 1520-as évek elején megkezdett felfedezéssorozat - Magellán-felhők - legújabb állomása.
A Tejútrendszerről úgy vélik, hogy kisebb galaktikus építőkockák összeolvadásával jött létre 10-12 milliárd évvel ezelőtt. Ezeknek az építőkockáknak a mai maradványai a törpegalaxisok, amelyeket nehéz észrevenni, mivel gyakorlatilag a Tejútrendszerünkhöz viszonylag közeli laza csillagfelhőkről van szó - magyarázta a szakember.

Forrás: 
MTI

A titokzatos kilencedik bolygó lehet a felelős a Földön bekövetkező tömeges kihalásokért

Naprendszer

London, 2016. március 31., csütörtök (MTI) - A Naprendszer egyelőre csupán feltételezett kilencedik bolygója lehet a felelős a Földön nagyjából 27 millió évente bekövetkező tömeges kihalásokért - állítja egy nyugalmazott asztrofizikus, akinek elmélete szerint a titokzatos planéta, időről időre üstököszáport zúdít a Naprendszer belső része és bolygónk felé.

A szakemberek egy része már évek óta állítja, hogy létezik a kilencedik bolygó. Amerikai csillagászok idén januárban jelentették be, hogy meggyőző bizonyítékot találtak a Naprendszer peremén rejtőzködő planéta létezésére, amelyet nem sokkal később a Cassini űrszonda adatait tanulmányozó francia csillagászok is megerősítettek.
Amennyiben a kutatók feltételezései helyesek, akkor a kilencedik bolygó tízszer nagyobb a Földnél és ezerszer messzebb van a Naptól, mint a planétánk. A gázóriást eddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni.
Az ősmaradványanyag tanúsága szerint nagyjából 27 millió évente bekövetkező tömeges kihalások legalább akkora rejtélyt jelentenek a tudósok számára, mint a titokzatos kilencedik bolygó - olvasható a The Independent című brit napilap online kiadásában.

Forrás: 
MTI

Gigantikus csillag hordta ki "méhében" a LIGO által észlelt fekete lyukakat

Washington, 2016. február 25., csütörtök (MTI) - Gigantikus csillag hordhatta ki "méhében" a LIGO-detektorrendszer által gravitációs hullámok forrásaként azonosított két fekete lyukat - állítják amerikai kutatók.

A gravitációs hullámokat 2015. szeptember 14-én észlelte a LIGO (lézer interferométeres gravitációshullám-vizsgáló obszervatórium) mindkét detektora, amelyek az egyesült államokbeli Livingstonban (Louisana) és Hanfordban (Washington állam) működnek. A felfedezést 2016. február 11-én jelentettek be, a megfigyeléseket ismertető tanulmányt a Physical Review Letters folyóirat fogadta el közlésre.
A LIGO-csapat szerint az észlelt gravitációs hullámok két fekete lyuk összeütközésének és összeolvadásának eredményeként keletkeztek egy távoli, a Földtől 1,2 milliárd fényévnyire lévő galaxisban.
A fekete lyukak tömege 29 és 36 naptömeg volt. Összeolvadásuk, mint az objektumok nevéből következne, sötét "ügy" lenne, ám az esemény után 0,4 másodperccel a Fermi űrteleszkóp az adott szektorban a világegyetem egyik legfényesebb jelenségét, egy gammakitörést (gammafelvillanást) észlelt - olvasható a PhysOrg hírportálon.
A Harvard-Smithsonian Asztrofizikai Központ (CfA) tudósai a megfigyelést azzal magyarázzák, hogy a két összeolvadó fekete lyuk egyazon óriáscsillag belsejében volt, amelynek halála generálta a gammarobbanást.

Forrás: 
MTI

Az eddigi legnagyobb naprendszert fedezték fel

London, 2016. január 27., szerda (MTI) - Az eddigi legnagyobb naprendszert fedezte fel egy nemzetközi csillagászokból álló kutatócsoport.

A szakemberek először azt hitték, hogy az általuk vizsgált 2MASS J2126-8140 katalógusjelű bolygónak nincsen csillaga, majd meglepve tapasztalták, hogy az égitest egy tőle nagyjából egybillió kilométerre lévő vörös törpe (TYC 9486-927-1) körül kering.
A gázóriás és csillaga közötti távolság hétezerszerese a Föld-Nap távolságnak a brit Királyi Csillagászati Társaság folyóiratában közölt tanulmány szerint. A hatalmas távolságból kifolyólag csaknem egymillió évbe telik, mire a 2MASS J2126-8140 teljesen megkerüli csillagát.

Forrás: 
MTI

Két galaxis összeütközéséről készített képet a Hubble űrteleszkóp

Washington, 2016. január 18., hétfő (MTI) - Két galaxis összeütközéséről készített felvételt az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) Hubble űrteleszkópja. A két óriásból az ütközés után gigászi, ellipszis alakú galaxis alakul ki lassan - tudósított a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő portál.

Az ilyen típusú galaxisokból egyre több lett, ahogy az univerzum fejlődött: a kezdetben kisebb galaxisok összeolvadtak és idővel nagyobb galaktikus szerkezetek épültek fel belőlük.
A szóban forgó NGC 3597 katalógusjelű objektum a Földtől 150 millió fényévnyire, a Serleg csillagképben helyezkedik el. Tanulmányozásával a csillagászok az elliptikus galaxisok kialakulásáról akarnak többet megtudni, ezek közül a galaxisok közül ugyanis sok a véltnél jóval korábban jött létre az univerzum története során.

Forrás: 
MTI

Az eddigi legfényesebb szupernóva-kitörést észlelték egy messzi galaxisban

Cape Canaveral, 2016. január 15., péntek (MTI) - Az eddigi legfényesebb szupernóva-kitörést észlelték egy messzi galaxisban tavaly júniusban. A jelenség kétszázszor erőteljesebb volt, mint egy tipikus szupernóva-kitörés, és kétszer akkora, mint az eddig mért legnagyobb.

A szupernóva-kitörés a Napnál 570 milliárdszor erősebben ragyogott legfényesebb időszakában - tudósított a BBC News.
A felrobbanó csillag még mindig hatalmas energiát sugároz. A kutatók feltételezik, hogy a kitörést egy magnetár, vagyis egy rendkívüli mágneses erejű neutroncsillag maradványai tették ennyire erőteljessé - írták a Science tudományos lap aktuális számában. Ez az objektum fantasztikus sebességgel forog, talán másodpercenként ezerszer is megpördül.

Forrás: 
MTI

A Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomaira bukkantak magyar kutatók

Budapest, 2016. január 12., kedd (MTI) - Több millió évvel a Nap születése előtti szupernóva-kitörések nyomait fedezték fel magyar, olasz és német csillagászok. Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) közölt eredmények szinte régészeti képet vázolnak fel arról a por- és gázfelhőről, amelyből a Föld is kialakult több mint négy és fél milliárd évvel ezelőtt.

A Naprendszer keletkezése előtt létezett csillagok nyomai is felfedezhetők a bolygórendszerünkben hátrahagyott radioaktív nyomokból, amelyekből akár e csillagok pusztulásának időpontja is meghatározható - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) portálján.

Forrás: 
MTI

Oldalak

Rovatok / címkék

2018-as magyarországi országgyűlési választás Ada Afganisztán Albánia Ausztria Autó Balkán Belgium Belgrád Bosznia-Hercegovina Brüsszel Budapest Bűnügy Ciprus civil Cnesa Csehország Csillagászat Diplomácia Dánia Dél-Korea EBESZ Egyesült Államok Egyiptom Egészség Elefántcsontpart Energia ENSZ Erdély EU Eurovíziós Dalfesztivál 2016 Exodus / tömeges kivándorlás Fehéroroszország Felhívás Fesztivál Film Fotó Franciaország Gasztronómia Gazdaság Görögország Hollandia Hongkong Horgos Horvátország Időjárás Időjárás-előrejelzés Ifjúság India Indonézia Informatika Interjú Internet Irak Irán Izrael Japán Jog Kalendárium Katasztrófa Kereskedelem Kerékpár Kishegyes kormány Koszovó Kosztolányi Dezső Színház Kultúra Kárpát-medence Kárpátalja Kína Könyv Közlekedés Külföld Lengyelország Litvánia Líbia Macedónia Magyarittabé Magyarkanizsa Magyar Mozgalom Magyarország Magyarság Mezőgazdaság MNT Mongólia Montenegró MTVA Muzslya média Művészet Nagy-Britannia Nagybecskerek NATO Nyári Mozi Színházi Közösség Németország Oktatás, nevelés Olaszország Orom Oroszország Palics Piac Portugália Pályázat Pénzügy Románia Régészet Spanyolország Sport Statisztika Svédország Szabadka Szabadkai Népszínház Magyar Társulata Szeged Szerbia Szerbiai választások 2016 Szlovákia Szlovénia Színes Színház Szíria Temerin Természetbarát kertészkedés Természetvédelem terrorizmus Topolya Topolya Község Múzeuma Tudomány Turizmus TV-Rádió programajánló TV-Rádió programajánlóvíziós Dalfesztivál 2016 Táborok Társadalom Történelem Törvény Törökország Ukrajna V4 Vajdaság / Délvidék Vallás Vatikán Videó VMMSZ VMSZ Vélemény Zene Zenta Zombor Állatvilág Élelmiszer Észak-Korea Észtország Íjászat Óbecse Újvidék Újvidéki Színház Ünnep